Aggasztó mértékben emelkedett a nemi erőszakok száma Ausztriában az elmúlt években. Míg 2015-ben 826 ilyen bűncselekményt regisztráltak, addig 2024-re már 1359 esetről számoltak be a hatóságok. Ez 533-mal több, ami közel kétharmados növekedés.
A belügyminisztérium adatai szerint 2024-ben 480 külföldi állampolgárságú gyanúsított szerepelt a statisztikákban, köztük 54 migráns, írja az Origo.
Néhány évvel korábban még jóval alacsonyabbak voltak ezek a számok: 2019-ben 292, 2021-ben 351, 2023-ban pedig 427 külföldi gyanúsítottat tartottak nyilván.
A tendencia tehát egyértelmű: mind az esetek száma, mind a külföldi elkövetők aránya emelkedik.
Ausztria: hiányos statisztikák
Bár egyes részadatok időnként napvilágot látnak, a teljes kép továbbra is hiányos. Egy 2023-as bontás szerint a menedékkérő gyanúsítottak között a szíriai és afgán állampolgárok voltak többségben. Ugyanakkor a hatóságok nem közölnek részletes adatokat arról, hogy az elkövetők milyen tartózkodási státusszal rendelkeznek – például mennyi közöttük a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesülő személy.
Hasonló a helyzet a migrációs háttérrel kapcsolatban is: a statisztikák nem tartalmazzák sem a születési helyet, sem a szülők származását, így az esetleges migrációs háttér sem jelenik meg a hivatalos adatokban.
A parlamenti válaszok szerint ezek a statisztikák egyszerűen „nem állnak rendelkezésre”.
Politikai vita az adatok körül
Christian Lausch, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője élesen bírálta a helyzetet. Állítása szerint az adatok valójában léteznek, csak nem hozzák őket nyilvánosságra.
A minisztérium kitér a válaszok elől. Nem akarnak nyilvánosságra hozni bizonyos információkat
– fogalmazott. Hozzátette: minden gyanúsítottról alapvető adatokat rögzítenek, például nevet, születési dátumot, jogi minősítést és állampolgárságot.
Lausch szerint az átláthatóság hiánya akadályozza a problémák kezelését is:
Így nem lehet hatékonyan fellépni. Féligazságokkal dolgozunk.
Tapasztalatai alapján az erőszakos bűncselekmények, különösen a nők és gyermekek elleni erőszak, az elmúlt években jelentősen nőtt. Úgy véli, a származás kérdése ebben nem hagyható figyelmen kívül. A jobboldali politikus hangsúlyozta: a társadalomnak joga van tudni, hogy kik követik el ezeket a bűncselekményeket. Szerinte a migrációs háttér feltérképezése technikailag nem jelentene akadályt, mivel az ehhez szükséges adatokat rögzítik.
(MNO)