Egyre több riasztó figyelmeztetés érkezik az európai vezetőktől az iráni háború miatt. Friedrich Merz német kancellár a Covid-járványhoz hasonlította a gazdasági következményeket, az Európai Központi Bank elnöke szerint a hatások akár évekig érezhetők lesznek az öreg kontinensen − írja a Politico cikkére hivatkozva az Index. Az energiahiány hamarosan komoly problémákat okozhat Európának.
Az iráni konfliktus eszkalációja súlyos gazdasági következményekkel fenyeget, amelyek Európát is közvetlenül érinthetik – írja az Index elemzése. A háború hatásai már most megjelentek az energiapiacokon, és a szakértők szerint akár tartós gazdasági megrázkódtatást is okozhatnak. A cikk kiemeli: az Európai Központ Bank elnöke, Christine Lagarde egy Economist-interjúban úgy fogalmazott, a konfliktus hosszú távú következményei „valószínűleg meghaladják azt, amit jelenleg el tudunk képzelni”, és a konfliktus akár évekig is elhúzódhat.
Idézik az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto a La Repubblicának adott interjúját is, aki azt mondta: „napi huszonnégy órában élem át ezt a háborút és annak lehetséges következményeit. Munkám természetéből adódóan olyan információkhoz van hozzáférésem, amelyek miatt már nem tudok aludni. Félek attól, ami a következő hetekben bekövetkezhet, és attól, milyen hatással lesz mindez a gazdaságra és a mindennapokra.”
A Hormuzi-szoros szerepe kritikus az energiahiány megszüntetésében
Miután Irán lezárta és támadja a globális olajszállítási útvonal kulcsfontosságú helyszínét, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Fatih Birol „a globális energiabiztonság történetének legnagyobb fenyegetéseként” jellemezte a helyzetet. Donald Trump kedden a közösségi oldalán azt írta: „El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok egyedül. A nehezén túl vagyunk. Menjetek és szerezzétek meg a saját olajotokat!” – és arra biztatta az érintett országokat, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak energiát. A cikk hangsúlyozza: az 1973-as olajembargóhoz vagy a 2022-es orosz gázválsághoz képest a mostani helyzet egy lényeges ponton más: most egyszerre okoz válságot a nyersolaj, a földgáz és a finomított olajszármazékok hiánya.
Európa kevesebbet importál a Közel-Keletről, de ez nem jelent teljes biztonságot
Kontinensünk viszonylag keveset importál a Perzsa-öböl térségéből: az EU nyersolaj-behozatalának mindössze hat, földgázimportjának pedig kevesebb mint tíz százalékát, ami megfelelő diverzifikációnak tűnt, de a háborús konfliktus ezt az állapotot felborította. Sokkal súlyosabb helyzetben vannak az ázsiai országok, mivel energiaszükségletük 80 százalékát fedezték a Közel-Keletről, licitálnak a tankerekért és verik fel az árakat. A termelőknek az a fontos, hogy minél többet keressenek, így annak adják el az LNG-t, aki többet fizet. Az elemzés szerint az elmúlt napokban tizenegy amerikai és nigériai lobogó alatt közlekedő LNG-tartályhajót irányítottak át Ázsiába.
Katarból a napokban érkezik meg az utolsó LNG-szállítmány Európába, utána újabb nem jön, így már akár áprilisban megérezheti a kontinens a hiány súlyos következményeit.
Az Európai Unió finomított kőolajtermékeinek több mint 40 százaléka származik a Perzsa-öböl térségéből. „Ha a szoros zárva marad, gyakorlatilag nincs alternatíva” – figyelmeztetett Homayoun Falakshahi, az ICIS piackutató cég olajpiaci elemzője.
Minden drágulni fog
A kerozin ára az iráni háború kitörése óta több mint duplájára emelkedett, és meghaladta az 1700 dollárt tonnánként, a légitársaságok emelni fogják a jegyárakat. Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet:
- a műanyag-,
- a műtrágya-,
- az acélipar.
A logisztikai átirányítás, az alapanyag árának emelkedése és a tartósan magas energiaárak jelentős többletköltséget eredményeznek, amelyet a vállalatok előbb-utóbb áthárítanak a fogyasztókra. A nitrogénalapú műtrágyáknál az energiaköltség az üzemeltetési kiadások 60-80 százalékát teszi ki, egy ilyen növekedés a mezőgazdasági termelésben is megjelenik. Az áremelkedés mindig továbbgyűrűzik, eljut az élelmiszerárakba és a fogyasztóhoz is. Ha magasak az élelmiszerárak, a megélhetés költségei, akkor minden más iparágban és a szolgáltatóiparban is beszűkül a fogyasztás. A cikk idézi Valdis Dombrovskist, az Európai Unió gazdasági biztosát, aki a stagfláció (azaz stagnálás és az infláció) veszélyére figyelmeztetett. Azt is mondta a biztos, hogy a stagnálás és az emelkedő árak kombinációja ugyanolyan csapdát állít a gazdaságpolitika elé, mint az 1970-es évek olajválságai.
Az Európai Bizottság becslése szerint a 2026-os uniós gazdasági növekedés egy százalékra eshet vissza.
Hogyan érinti ez a polgárokat?
Dan Jörgensen, az EU energiaügyi biztosa levélben szólította fel a tagállamok szakminisztereit, hogy korlátozzák az üzemanyag-felhasználást, ami a cikk szerint az 1970-es évek autómentes vasárnapjaira és benzinjegyes időszakára emlékeztet. A magyar kormány gyorsan reagált a kialakult helyzetre, március 9-én védett árat vezetett be az elszálló üzemanyagárakra, így a benzin 595, a gázolaj legfeljebb 615 forintba kerül a magyar töltőállomásokon.
Az energiaügyi biztos szerint nem lehet tudni, meddig tart a válság, de nem lesz rövid. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol szerint még a közel-keleti konfliktus azonnali lezárulása esetén is egy évre lenne szükség a gazdaság talpra állásához. Minél tovább tart a háború, annál mélyebb nyomot hagy – akár egy generációra is meghatározza Európa gazdasági helyzetét – írja az Index.
(MNO)