Félmillió tonna kőolaj vásárlásáról állapodik meg a Mol az amerikaiakkal

Félmillió tonna amerikai kőolajat vásárol a Mol, a megállapodás aláírását J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatására időzítették – írta a Világgazdaság. 

A portál, amely sorra vette, mire elég ez az 500 ezer tonna, amelyhez állítólag 500 millió dollárért jut a társaság, közölte, a Mol csoport évente 20,9 millió tonna olajat tud feldolgozni, ebből 8,1 millió tonnát Százhalombattán és 6,1 millió tonnát Pozsonyban.

Ez napi 22,2 ezer, illetve 16,7 ezer tonnát jelent, összesen 38,9 ezer tonnát. (Illetve hordóban napi 165 ezret és napi 124 ezret.) Van a Molnak Rijekában is finomítója (amely közvetlenül a leányvállalatáé, az INA-é), de annak nincs szüksége az amerikai olajra. 

A mára valószínűsített bejelentésben szereplő félmillió tonnából, feltételezve, hogy a magyarországi és a szlovákiai finomító teljes kapacitással működik, a csoport közel 14 napig tud üzemanyagot termelni. 

Hangsúlyozták azonban, hogy ebből nem következik, hogy a Mol 14 napig majd onthatja a benzint és gázolajat, utána pedig bajban lesznek az autósok, ugyanis:

• A Molnak van saját termelése is,
• A Mol jelenleg is importál, nem orosz eredetű nyersolajat,
• A Mol üzemanyagot is importál,
• A Mol a karbantartások és más műszaki okok miatt lényegében soha nem termel teljes kapacitással, vagyis az általa hozzáférhető olajjal hosszabb ideig gazdálkodik.
• Százhalombattán már több mint fél éve félgőzzel termel egy tűzeset máig el nem hárított következménye miatt.
• A Mol mellett más társaságok, mindenek előtt az OMV is importál a magyar piacra üzemanyagot.

Mint írták, feltételezhető, hogy a most beszerzett kőolajból a társaság akár egy egész hónapon át dolgozhat. Még az is megeshet, hogy hozzá sem nyúl, hanem elraktározza, illetve visszapótolja belőle a biztonsági készletből kivett nyersolajat. Sőt, az is belefér, hogy továbbadja az USA-ból vásárolt szállítmányt, hogy a bevételből később olcsóbban vásárolhasson. Végső soron az, hogy milyen megoldást választ, a piaci árakon túl azon is múlik, hogy mikorra számít ismét orosz kőolajra Ukrajnán át a Barátság vezetéken, illetve hogyan alakul az iráni események miatt az olaj világkereskedelme.

Az orosz olaj elmaradása és a Hormuzi-szoros használhatatlansága miatt bár van üzemanyag a magyarországi benzinkutakon, de az ellátás borotvaélen táncol, szükség van hozzá a biztonsági készletekre is jelentős importra is.

Bár a Mol nem állami cég, meghatározó ellátóként erős állami nyomás is lehet rajta a kínálat bővítése érdekében. Emellett szól a benzin és a gázolaj magas ára is, amelyet a március 10-én bevezetett védett ár tart elfogadható szinten. Ez a benzin esetében literenként 595 forintot, a gázolajnál 615 forintot jelent.

A portál kitért arra is, hogy a mostani beszerzésnek a pillanatnyi olajszűke kezelésénél van egy sokkal fontosabb szerepe: a magyar olajtársaság tovább diverzifikálja a szállítási irányait és forrásait.

A kérdés az – ami ismét csak a Mol stratégiáján múlik -, hogy lesz-e folytatása az amerikai importnak azután is, ha újból érkezik az orosz kőolaj a Barátságon. Saját termelésén felül a Mol az Adria vezetéken már most is több forrásból érkező alternatív olajat szerez be.

A portál úgy folytatja,  amennyiben a hír igaznak bizonyul, ez már nem az első fejezete Magyarország energiabiztonsági nyitottságának. Orbán Viktor, amellett, hogy nem hajlandó a magyar gazdaság kárára lemondani az olcsó orosz energiáról, a baráti Trump-adminisztrációval energetikai téren is kapcsolatokat épít.

A portál a Bloombergre hivatkozva összefoglalta a magyar–amerikai energia-együttműködés korábbi fő részleteit: 

• egy novemberi fehér házi találkozón Orbán vállalta, hogy öt év alatt 400 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárol,
• ugyanakkor Budapest egy 114 millió dolláros szerződést kötött a Westinghouse Electric Co.-val, hogy nukleáris üzemanyagot szerezzen be a magyar atomerőmű számára,
• a Trump-adminisztráció mentességet adott Magyarországnak az orosz olaj vásárlására vonatkozó szankciók alól
• illetve a felek egy szándéknyilatkozatot is aláírtak arról, hogy Magyarország akár 10 kis moduláris reaktort vásárolhat egy olyan megállapodás keretében, amelynek értéke elérheti a 20 milliárd dollárt 

– közölte akkor az amerikai külügyminisztérium. 

Az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik a Mol azon törekvésében is, hogy megvásárolja a Gazpromnyefty többségi részesedését a szankciók alatt álló szerbiai finomítóban, a Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban. A Mol múlt hónapban közölte, hogy az Egyesült Államok beleegyezett a NIS-re vonatkozó szankciók alóli mentesség meghosszabbításába május 22-ig, hogy időt adjon az ügylet lezárására.