Az Európai Bizottság figyelmezteti a tagállamokat, hogy az iráni háború által megugrott energiaárak mérséklésére hozott támogatások és adócsökkentések pénzügyi válságot idézhetnek elő, ha azokat nem korlátozzák időben. Brüsszel ragaszkodik a kivezetési határidők rögzítéséhez, tartva a 2022-es energiaválság megismétlődésétől, amely akkor hatalmas inflációt és robbanásszerűen növekvő költségvetési hiányt okozott. Az amerikai–iráni konfliktus mintegy 60 százalékkal emelte az európai olaj- és gázárakat, és már a dízel- és repülőgépüzemanyag-hiánytól is tartanak.
A megemelkedett energiaárak túlzott támogatása ellen figyelmeztet az EU, mondván, hogy az iráni háború által kiváltott sokk pénzügyi válságot idézhet elő – írja a Financial Times.
A lap egyik forrása szerint az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az energiatámogatások és az adócsökkentések kivezetésére jelöljenek ki egy pontos határidőt. Brüsszel ugyanis igyekszik elkerülni a 2022-es energiaválság megismétlődését, amely hatalmas inflációt és robbanásszerűen növekvő költségvetési hiányt eredményezett.
„Ez a bizottság egységes erőfeszítése” – nyilatkozta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa a portálnak. „Ami a gazdaság egy szektorában történik, az átterjedhet a társadalom többi részére is” – tette hozzá.
Több ország, köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország is csökkentette az üzemanyagokat terhelő adókat, míg mások az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítését szorgalmazzák.
Az Egyesült Államok Irán elleni támadásai körülbelül 60 százalékkal emelték az európai olaj- és gázárakat, és félelmet keltettek a dízel- és repülőgépüzemanyag-hiányt illetően. A konfliktus Jorgensen szerint hatalmas kockázatot jelent, és magas inflációt idézhet elő „annak minden negatív következményével együtt” – mondta.
A TISZTVISELŐK ATTÓL TARTANAK, ÚJABB GAZDASÁGI VÁLSÁGOT OKOZHAT A KONFLIKTUS, AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN A HARMADIKAT.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az EU általános kormányzati bruttó adósságának GDP-hez viszonyított aránya a 2019. végi 77,8 százalékról tavaly a harmadik negyedévre 82,1 százalékra emelkedett.
„A határozatlan idejű intézkedések visszaüthetnek”
„A célzott kormányzati intézkedések segíthetnek a sokk enyhítésében azáltal, hogy csökkentik az energiaigényt és kompenzálják az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat” – mondta a múlt hónapban Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a „széles körű és határozatlan idejű intézkedések” visszaüthetnek, mivel „túlzottan” fellendíthetik a keresletet és felhajtják az inflációt. Arra sürgette a döntéshozókat, hogy „ideiglenes, célzott és testre szabott” intézkedésekre összpontosítsanak.
Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa közölte a tagállamok pénzügyminisztereivel, hogy csak „koherens”, rövid távú sürgősségi intézkedéseket szabad elfogadni. Figyelmeztetett, hogy a túlzott kiadások „komoly költségvetési következményekkel járnának”, tekintve, hogy a Covid–19- és az ukrajnai válság, valamint a 2022 óta megnövekedett védelmi kiadások miatt a kormányok költségvetési mozgástere kisebb.
Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter szerint Brüsszel kénytelen lesz enyhíteni a tagállamok költségvetési hiányát a GDP 3 százalékára korlátozó szabályokon. Ez azt követően történt, hogy Róma május 1-jéig meghosszabbította az üzemanyagokra kivetett „ideiglenes” 20 százalékos jövedéki adót, és az ország hivatalos statisztikai hivatala közölte, hogy a 2025-ös hiány a GDP 3,1 százaléka lesz.
Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteken felszólították Brüsszelt, hogy vezessen be EU-szintű rendkívüli adót az energetikai vállalatokra, hogy enyhítsék „az európai gazdaságra és az európai polgárokra nehezedő terhet”. A spanyol pénzügyminiszter, Carlos Cuerpo által közzétett levél hivatkozott az orosz Ukrajna-invázió által okozott gázáremelkedés idején az energiavállalatok bevételeire 2022-ben bevezetett felső határra.
A jelenlegi piaci torzulások és fiskális korlátok miatt az Európai Bizottságnak gyorsan ki kell dolgoznia egy hasonló, EU-szintű hozzájárulási eszközt
– állították.
Lengyelország drasztikusan csökkentette az üzemanyagokra kivetett áfát és jövedéki adót, ami havi 1,6 milliárd zlotyi (143 milliárd forint) adóbevétel-kiesést jelent. A kormány ezt az energiavállalatok nyereségére kivetett rendkívüli adóval tervezi kompenzálni.
A tisztviselők szerint azokat a kormányokat, amelyek támogatásokat és egyéb állami segélyeket fontolgatnak az érintett ágazatok megsegítésére, figyelmeztették, hogy továbbra is be kell tartaniuk az EU azon szabályait, amelyek célja a gazdaság környezetbarátabbá tétele és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése.
„Egy ilyen válságban az a probléma, hogy néha olyan dolgokat kell támogatnunk, amelyekről normális körülmények között álmodni sem mernénk, de ezt rövid távon meg kell tenni” – mondta Jorgensen. Hozzátette, „ellenkező esetben az emberek megfagyhatnak, vagy a termelés leállhat”.
A megemelkedett benzin- és gázolajárakra reagálva a magyar kormány március 10-én védett árat vezetett be az üzemanyagokra. Ezek szerint a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintért, a gázolaj pedig 615 forintért értékesíthető.
Emellett az uniós minimumszintre csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját. Ez a benzin esetében literenként 19,25 forintos (158,8 forint/literről 139,55 forint/literre), míg a gázolaj esetében 20,48 forintos (148,76 forint/literről 128,28 forint/literre) adócsökkentést jelent. Ezenfelül pedig megtiltották a nyersolaj, a 95-ös benzin és a dízel exportját. Az adócsökkentésről szóló rendelet azonban csak május elsejéig hatályos.