Az összeg a Magyarországnak elkülönített EGT-alapból, a 2021-2028-as időszakra érkezhet.
A norvég lap azt írta, Astrid Bergmål, norvég külügyi államtitkár elmondása szerint tavaly tavasz óta tárgyalnak Magyarországgal, a munkát pedig az új magyar kormánnyal is folytatják majd.
A norvégok azt szeretnék, ha az alapból származó pénzt olyan projektekre használnák fel, amik erősítik az olyan alapelveket, mint a demokrácia, szabadság, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok.
Az államtitkár szerint ezek az elvek Magyarországon nyomás alatt állnak, ezért a források „minden eddiginél nagyobb szükségű beruházást” jelentenek. A terv szerint a Szlovákiával és Magyarországgal folytatott tárgyalásokat 2026 nyaráig szeretnék lezárni.
Az EGT-alapok olyan támogatások, amikkel Norvégia, Izland és Liechtenstein segíti az EU 15 legszegényebb országát, hogy erősítsék a demokráciát és jobban érvényesüljenek ezekben az országokban az emberi jogok. 2027-ig összesen 3,268 milliárd eurót költenek erre, a forrás szinte teljes egésze, az alapok 97 százalékát Norvégia finanszírozza.
A három ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagjai az Európai Uniónak, és ez azt jelenti, hogy miközben élvezi az egységes gazdasági tér előnyeit, nem kell hozzájárulnia az uniós kiadásokhoz.
A három ország ezt kompenzálandó hozott létre pénzügyi alapokat az Európai Unió 2004 után csatlakozott országainak támogatására.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.