Az Európai Unió Bíróságának friss ítélete nemcsak a szexuális kisebbségekkel való bánásmód, hanem a pedofil-nyilvántartó rendszer ügyében is elmarasztalta Magyarországot. A luxembourgi testület ítéletében arra jutott, hogy a szabályozás sértette a pedofil elkövetők személyes adatok védelméhez fűződő jogait. A 2026. április 21-én kihirdetett ítélet legvitathatóbb eleme, hogy a gyermekvédelmi célok létjogosultságát ugyan elismeri a pedofilok nyilvántartása kapcsán, de a döntés mégis a bűnelkövetők adatvédelmi jogait helyezte előtérbe.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete szerint Magyarország azzal, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett, szexuális bűncselekményt elkövető személyek adatait túl széles körben tette hozzáférhetővé, jogsértést követett el.
A bíróság az ítéletben ugyan elismeri, hogy a magyar szabályozás célja a gyermekek védelme és a hasonló bűncselekmények megelőzése volt, mégis arra jutott, hogy a magyar megoldás nem adott elég szigorú adatvédelmi garanciákat.
A luxembourgi bírák indoklása több ponton is azt mutatja, hogy a döntés fókuszában az elkövetők jogainak védelme állt. Az ítélet szövege arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűncselekményekre vonatkozó adatok kezelése „különösen súlyos beavatkozást jelenthet a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba”.
Az Európai Unió Bírósága külön kiemelte, hogy a bűnügyi „adatokhoz való hozzáférés biztosítása megbélyegezheti az érintett személyeket, és ezáltal a magánéletbe vagy szakmai életbe való súlyos beavatkozást képezhet”.
Fontos kiegészítés, hogy a testület nem vitatta a gyermekvédelmi célokat, és a pedofilok adatainak hozzáférhető nyilvántartását is elfogadhatónak tartotta, de az ítélet szerint a magyar szabályozás nem korlátozta eléggé, hogy az adatokhoz ki férhet hozzá. A luxembourgi fórum azt kifogásolta, hogy túl tágan volt meghatározva azok köre, akik betekinthettek a pedofilok bűnügyi adataiba.
A magyar törvény szerint a kiskorú hozzátartozója, vagy a kiskorú nevelését, felügyeletét, illetve gondozását ellátó személyek kérhettek a nyilvántartásba való betekintést, az EUB viszont kritizálta, hogy a magyar állam nem szabta ennél is szűkebbre a kérelmezők körét. Ezzel és az ehhez hasonló könnyítésekkel a bíróság indoklása szerint Magyarország gyakorlata megsértette a GDPR adatvédelmi rendelet 10. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikk második bekezdését.
Miközben az uniós bíróság részletesen értekezett arról, hogy az elítéltek megbélyegzését, magánéleti és szakmai sérelmét el kell kerülni, aközben a közvélemény joggal teheti fel a kérdést:
Valóban ez a legfontosabb szempont olyan ügyekben, ahol gyermekek egész életét teszik tönkre erkölcstelen szexuális ragadozók?
Az ítéletnek úgy tehet eleget Magyarország, ha megszünteti a pedofilok hozzáférhető nyilvántartását, vagy ha a jelenlegihez képest jelentősen korlátozza a lakosság hozzáférését a nyilvántartó rendszerhez.
Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek, a döntés végleges. Ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat, amelynek végén a bíróság pénzügyi szankciót, akár a migrációs ügyben alkalmazotthoz hasonló napi bírságot is kiszabhat.
(Hirado.hu)