Az Európai Unió vezetői Cipruson tartott tanácskozásukon abban állapodtak meg, hogy az Európai Bizottság kidolgozza a kölcsönös segítségnyújtási záradék gyakorlati alkalmazásának részleteit arra az esetre, ha egy tagállam aktiválná a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkét. A tervezet célja, hogy meghatározza a lehetséges válaszlépéseket, az érintett tagállamok szerepét és a szükséges támogatási formákat, figyelembe véve, hogy a NATO továbbra is a kollektív védelem alapja, de az EU eszközei kiegészítő szerepet tölthetnek be egy ilyen helyzetben.
Az Európai Bizottság tervezetet dolgoz ki arra, hogyan működhetne a gyakorlatban az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka abban az esetben, ha egy tagállam esetleg aktiválja azt – közölte Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök pénteken. Az uniós vezetők csütörtök este Cipruson tartott tanácskozásukon megállapodtak arról, hogy felkérik a bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket tegyenek majd, ha egy tagállam aktiválja a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkét.
„Számos kérdés van, amelyre választ kell találnunk” – mondta a ciprusi elnök. A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU kölcsönös segítségnyújtási klauzulájára vonatkozóan nincs kidolgozva részletes műveleti vagy katonai terv. Eddig egy alkalommal aktiválták 2015-ben, a párizsi iszlamista indíttatású terrortámadások után. Akkor Franciaország kérésére a tagállamok növelték hozzájárulásukat uniós és nemzetközi katonai missziókban, lehetővé téve, hogy a francia hadsereg átcsoportosítsa erőit.
A lisszaboni szerződés 42.7-es cikke kimondja: „ha egy tagállam területét fegyveres támadás éri, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel annak segítségre sietni”. „Tételezzük fel, hogy Franciaország aktiválja a 42.7-es cikket! Mely országok reagálnának elsőként egy ilyen esetben a francia kormány kérésére, milyen szükségleteket fogalmazhat meg a cikket aktiváló tagállam? Mindezekre a kérdésekre választ fog adni a bizottság tervezete” – idézte a ciprusi elnököt az MTI.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő azt mondta: továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapköve, viszont az EU-nak rendelkezésére állnak olyan eszközök is, amik kiegészítik a NATO-t, például szankciók, pénzügyi támogatások, humanitárius segítségnyújtás, mind szerepet játszhatnak a 42.7-es cikk esetleges aktiválásakor. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump április elején úgy nyilatkozott: erőteljesen fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, miután az atlanti szövetség más tagjai nem voltak hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletben.