Miért kegyelmezett meg Varga Mihálynak Magyar Péter? – értetlenkednek a liberális oldalon, akik minden bizonnyal a Tisza körül bábáskodó Surányi Györgyöt várnák a jegybankelnöki székbe. Pedig Orbán Viktor sem mozdította el a székéből Surányit, aki 1995 és 2001 között hatéves törvényes mandátumát kitöltve volt az MNB elnöke. Surányi visszatérésének elnapolása az átlagember számára jó hír, mert eddig minden megnyilvánulásában a nyers liberális pénzügyi piac mellett tett hitet.
Magyar Péter, a Tisza miniszterelnök-jelöltje lemondásra szólította fel lényegében az összes független állami intézmény vezetőjét, miután pártja kétharmados többséget szerzett az országgyűlési választáson.
Az egyetlen kivétel Varga Mihály, aki 2025. március 4-én kezdte meg hatéves megbízatását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökeként, megbízatása a törvényi előírásoknak megfelelően 2031 márciusáig tart. A tisztséget Matolcsy Györgytől vette át.
A jegybankelnök bebetonozottsága
Magyar Péter a választási győzelem utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján meglepte a baloldali választókat, amikor arról beszélt, hogy miért nem akarja a közjogi méltóságokhoz hasonlóan elmozdítani a posztjáról Varga Mihályt is. Magyar Péter szerint a jegybank függetlensége fontos, és amíg a jegybank elnöke a törvényes feladatáért dolgozik, együtt tudnak működni.
– Nem szükséges, hogy még nagyobb káosz keletkezzen
– tette hozzá.
A pénzpiaci szereplők, befektetők pozitívan reagáltak a hírre, hogy a várható politikai átalakítások és irányváltások ellenére a Tisza tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét: a forint árfolyama erősödik a Tisza győzelme óta, a budapesti tőzsde emelkedik.
A jegybank (MNB) elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, az infláció kezelése és a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzése. Emellett meghatározza a monetáris politikát, kibocsátja a készpénzt, kezeli a devizatartalékokat, felügyeli a pénzügyi rendszert, valamint biztosítja a fizetési és elszámolási rendszerek zavartalan működését.
A jegybankelnök függetlenségét hazai és uniós jogszabályok is védik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a törvényi szabályozás szerint nem távolítható el tisztségéből politikai alapon, például azért, mert a kormány nem ért egyet a monetáris politikájával. A jegybankelnök leváltására vagy felmentésére csak szigorúan meghatározott esetekben kerülhet sor: ha az elnök maga dönt a távozás mellett, vagy ha a feladatköréből adódó kötelezettségek ellátására alkalmatlanná vált, vagy súlyosan megszegte valamely kötelezettségét.
Surányi György 1995 és 2001 között töltötte be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tisztségét, így az 1998-ban hivatalba lépő első Orbán-kormánnyal 1998 és 2001 között dolgozott együtt. Orbán Viktor sem mozdította el a székéből Surányi Györgyöt, csak 2001. március 1-jén váltotta Járai Zsigmond. Egyébként hatéves jegybankelnökségét Járai is nagyrészt a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány alatt töltötte ki, valamint a Gyurcsány Ferenc által kinevezett Simor András is az Orbán-kormány szinte teljes második ciklusa alatt posztján maradhatott.
2010 után Surányi már nem töltött be tisztséget a Magyar Nemzeti Bank élén, de továbbra is keményen kritizálta az Orbán-kormányok gazdaságpolitikáját.
A Tisza kampányában újra erősen aktivizálta magát, azzal riogatva a választókat, hogy nagy megszorítások jönnek Magyarországon április után, ha az Orbán-kormány marad hatalmon. Sokat elárul a volt jegybankelnök gondolkodásáról, hogy míg a bankadó és a kiskereskedelmi adó emelését megszorításnak, addig 13. havi nyugdíj elvételét egyszerűen csak kiigazításnak nevezi. Surányi György, aki több fórumon is a Tisza Párt tanácsadójaként tűnt fel, a Forbes Money Summit konferenciáján azt mondta, „teljesen mindegy, hogy a megszorítást minek fogják hívni. Ha szilvás gombóc lesz a neve, akkor is megszorítás lesz.”. Szerinte már eddig is megszorítások voltak, az ő értelmezésében a multik közteherviselését szolgáló bankadó és a kereskedelmi adó emelése is annak minősül. A globális pénzpiaci érdekeket védő volt jegybankelnök azt is hozzátette, ha a Tisza Párt kerül kormányra, nem feltétlenül kell megszorításokhoz folyamodnia, hiszen van elég mozgástere, hogy jelentősen hozzányúljon a költségvetéshez…
Ami utóbbit illeti, a lefelé húzott infláció miatt mintegy 500 milliárddal csökkennek az állam kamatkiadásai 2026-ban, ami érezhető könnyebbséget jelent majd a költségvetésnek. Ezzel kapcsolatban pedig nem megszorításokról, hanem épp ellenkezőleg, számos jóléti intézkedésről döntött a kormány az utóbbi hónapokban. Idesorolható a két-három gyermekes anyák szja-mentessége, a fegyverpénz vagy a családi adókedvezmény megduplázása, ami nagyságrendileg 1300 milliárd forinttal emeli a magyar lakosság rendelkezésre álló jövedelmét.
Elherdált erőforrások
Surányi monetáris politikája ennek épp a fordítottja, a globális pénzpiac szereplőinek védelmezője. Első jegybankelnöki ciklusa alatt, 1990-ben pénzre váltotta nemzeti aranytartalékunk jelentős részét, mintegy 43,5 tonnát. Az unciánként 380 dolláros áron eladott tartalékból elsősorban dollárt vásároltak, a hibás lépést pedig azzal indokolták, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé. A nagyjából 1,4 millió unciát kitevő aranymennyiség akkori árfolyamon mintegy félmilliárd dollárt ért, amely a mai, megközelítőleg 1600 dolláros unciánkénti árfolyamon már több mint kétmilliárd dollár lenne, összességében ezzel Surányi György másfél milliárd dollár kárt okozott Magyarországnak. Surányi nem vette figyelembe, hogy az arany a biztonsági menedék szerepét tölti be, ezért az aranybefektetés a stabilitás és az értékállóság egyik záloga, különösen válság idején.
Itt kell megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-ben hozott döntése alapján az ország jelenlegi aranytartaléka 94,5-ről 110 tonnára emelkedett, ami rekordmagas szint. A növekedés a világgazdasági bizonytalanságok elleni védelmet, az értékőrzést és a pénzügyi stabilitás erősítését szolgálja. A 2026-os adatok szerint a tartalék értéke jelentősen nőtt, dollárban kifejezve több mint 70 százalékkal.
Magyarországon 1995-ben a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb életszínvonal-romlása következett be, egyetlen év alatt több mint 12 százalékkal csökkent a fizetések vásárlóértéke. A Bokros-csomag akkori bevezetése Magyarország legsúlyosabb gazdasági „kiigazítása” volt, amelyet Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke hajtott végre, és jelentős reálbércsökkenéssel, valamint a jóléti ellátások szigorításával járt.
Ez már Surányi második jegybankelnöksége alatt történt. Nemcsak társszerzője, hanem aktív támogatója is volt Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter megszorítócsomagjának, amelynek hatására az 1994. évi 18,8-ről 1995-re 28,2 százalékra növekedett az infláció. A Bokros-csomag megszorító intézkedései miatt a családok reáljövedelme bezuhant, a foglalkoztatottak száma éveken át csökkent, valamint a beruházás és a fogyasztás is visszaesett. A költségvetés hiánya csak egyetlen évben, 1996-ban mérséklődött, még mindig 4,4 százalékon maradva, 1997-ben pedig már visszaemelkedett 5,6 százalékra. Surányi sikertelenségét az is alátámasztja, hogy jegybankelnöksége alatt több mint 150 százalékkal értékelődött le a forint a dollárral szemben.
A megszorítások embere
„Ez a kiigazítás fájdalmas és elkerülhetetlen”– mondta megértően a 2006-os Gyurcsány-csomagról, miután az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után súlyos megszorításokat jelentettek be az elszálló költségvetési hiány miatt. Ennek jegyében az áfakulcs 15-ről 20 százalékra, a gáz és a távhő ára 30-40 százalékkal emelkedett, befagyasztották a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, és több utazási kedvezményt is szűkítettek.
Nyilvánosság előtt elhangzott kijelentései alapján közismert, hogy amennyiben rajta múlt volna, akkor az immár Matolcsy György által vezetett jegybank már 2019-ben megkezdi a kamatemelési ciklust, amellyel a 2020 elején berobbanó világméretű járvány gazdasági sokkját Magyarország évekig nyögte volna. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nem segíti a válságkezelést, akkor a 2008 utáni tapasztalatok alapján megugró munkanélküliséggel, lefagyó hitelpiaccal, csődök sorozatával és elhúzódó válsággal kellett volna számolni. Ezzel szemben a kormány és a jegybank együttműködésén alapuló sikeres válságkezelés révén a munkanélküliség végig alacsony maradt, a gazdasági teljesítmény pedig már másfél év alatt újra elérte a járvány előtti szintet.
Surányi György a Tisza Szigeteknél először Rákosmentén bukkant fel tavaly júliusban, ahol közel két és fél órás előadása során hosszan válaszolt a jelenlévők kérdéseire is. Itt ismerte el, hogy a Tisza Párt tanácsadója, és rendszeresen konzultál a vezetőkkel.
Az előadás egy pontján arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést meg lehet majd kérdőjelezni. Ő maga is tudja, hogy ez veszélyes – ahogy fogalmazott, „meleg” dolog –, ezért nem tanácsolja, hogy ezzel kezdjék, de egy idő után el kell törölni. A 13. havi nyugdíjat is kritizálta, szerinte nincs rá semmi szükség.
De ami késik, nem múlik. A jegybankelnök menesztése Magyar Péteréknek most nem sürgős, mert van elegendő mozgástér a költségvetésben, és 110 tonna aranytartalék. A Surányi-félék akkor szoktak színre lépni, ha üres a kassza, hogy taroljanak megszorításokra épülő neoliberális elméleteikkel.
(Demokrata)