Kétharmados győzelmet aratott a Tisza Párt, azonban a frakció jelentős része politikai tapasztalat nélkül kerülhet a parlamentbe. A Magyar Nemzet megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, akit arról kérdeztek, milyen következményei lehetnek a kormány hatékonyságára és az Országgyűlés működésére, egy ekkora mértékű „újonchullámnak”. Emlékeztetett, hasonló helyzet alakult ki Franciaországban 2017-ben Emmanuel Macron győzelme után, amivel szerinte kitűnően lehet szemléltetni a mostani helyzetet.
A Tisza Párt kétharmados választási győzelmével hárompárti parlament alakul: Magyar Péter formációja 141, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk 6 mandátumot szerzett, az óbaloldal kiszorult a parlamentből. A Fidesz–KDNP olyan választókerületeket is elvesztett Magyar Péter jelöltjei ellenében, amelyekben korábban több cikluson keresztül meggyőző fölénnyel nyert. Íígy történik meg az, hogy a Tisza Párt a rendszerváltás óta rekordszámú képviselőt küldhet a parlamentbe. Ugyanakkor a pártelnök nem volt hajlandó összefogni semmilyen politikussal, aki szerepet vállalt korábban az óbaloldalon, így kerülhet most sor arra, hogy a magyar kormányzó párt frakciójának jelentős részét olyan képviselők teszik majd ki, akiknek nincs politikai tapasztalatuk.
Megkeresték ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, akit arról kérdeztünk, milyen következményei lehetnek a kormány hatékonyságára és az Országgyűlés működésére, egy ekkora mértékű „újonchullámnak”. Az alkotmányjogász emlékeztetett, nem példa nélküli a helyzet:
Franciaországban Emmanuel Macron 2017-es győzelme után nagyon hasonló helyzet alakult ki.
– A nemzetgyűlésben a képviselők mintegy háromnegyede első ciklusos volt, vagyis a parlament döntő része politikailag tapasztalatlan szereplőkből állt. Ez kezdetben a megújulás ígéretét hordozta, de gyorsan kiderült, hogy a politikai rutin hiánya komoly kockázat. Már négy hónappal a választási győzelem után Macron elégedetlenségi mutatója 57 százalékra emelkedett, ami 1995 óta a legrosszabb indulás volt egy francia elnöknél – emlékeztetett. Szerinte ez jól mutatja, hogy az újonctöbbség önmagában nem jelent stabil kormányzást.
„Egy ilyen bizonytalan nemzetközi helyzetben (háborús, gazdaság válságok közepette) különösen veszélyes, ha a törvényhozás súlypontja politikai zöldfülűekre esik, mert ilyenkor nem a szakmai tapasztalat, hanem a pártvezető személyes befolyása válik meghatározóvá”
– mutatott rá.
A gombnyomogató szerep
Felhívta a figyelmet arra is, a gyakorlatban egy nagyrészt első ciklusos frakcióban a pártvezetés kontrollja szinte mindig erősebb. – A Tisza esetében ennek már a kampány alatt is látszott a jele, ugyanis a jelöltek nem nyilatkoztak önállóan, a politikai álláspontokat szinte kizárólag Magyar Péter képviselte – emlékeztetett, majd megállapította: ez alapján pedig reális az a kép, hogy a frakció jelentős része inkább végrehajtó, gombnyomogató szerepet tölt majd be, és a valódi döntések a szűk pártvezetésben születnek meg.
A kormánypárti képviselők tapasztalatlansága azonban a törvényalkotás minőségére is hatással van: az alkotmányjogász szerint gyengíti az önálló szakmai vitát, a módosító indítványok valódi szerepét, és növeli a hibás vagy átgondolatlan jogszabályok kockázatát. Emiatt a parlamenti munka inkább lassulhat, mert a kezdő képviselőknek több háttértámogatásra, jogtechnikai segítségre és politikai iránymutatásra van szükségük, miközben a bizottsági munka is nehezebben válik valódi szakmai kontrollá.
A bizottságok működése szintén kihívások elé nézhet. Ha sok a tapasztalatlan tag, ezek a testületek könnyen formalitássá válhatnak, és a valódi kontroll helyett inkább a pártvezetés döntéseit hitelesítik. – Ez különösen a Tisza esetében veszélyes, mert a frakció eleve erősen központosított – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.
Komoly feladat vár Forsthoffer Ágnesre
Nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, miszerint Magyar Péter a Tisza Párt alelnökét, Forsthoffer Ágnest jelöte az Országgyűlés következő elnökének. Az alkotmányjogász ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben a házelnök az egyik legfontosabb közjogi szereplő, a tisztség messze nem pusztán protokolláris. Ő biztosítja az Országgyűlés jogait, gondoskodik annak tekintélyéről, rendjéről, biztonságáról és a parlamenti munka megszervezéséről.
A házelnök biztosítja az Országgyűlés működésének rendjét és tekintélyét: összehívja és vezeti az üléseket, engedélyezi a felszólalásokat, felügyeli a házszabály betartását, kihirdeti a szavazások eredményét, valamint összehangolja a bizottságok munkáját. Emellett jelentős fegyelmi és rendészeti jogkörökkel rendelkezik, és ő képviseli a parlamentet belföldön és nemzetközi szinten is.
Szerinte mindezek fényében a tapasztalat hiánya komoly kockázatot jelent: egy rutintalan házelnök könnyen a pártvezetés politikai végrehajtójává válhat. – Ilyenkor nem az intézményi egyensúly, hanem a szűk pártérdek érvényesül, ami gyengíti az Országgyűlés önállóságát és a parlamenti kontrollt – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
(MNO)