A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar GDP éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült, ami az elmúlt évek legerősebb gazdasági növekedési ütemét jelenti. Az elemzők jóval kisebb növekedésre számítottak, a legköszönő kormány ezzel viszonylag stabil gazdasági dinamikát adhat át a Tisza Párt számára.
A Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint az idei első negyedévben talán biztató hírek érkeznek a magyar gazdaságból: a konszenzus szerint az előző év azonos időszakához képest 1,0 százalékkal, míg a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedhetett a GDP. Ma reggel azonban közölte a Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedéves GDP-adatokat, amelyek alapján újabb képet kaphatunk a magyar gazdaság állapotáról.
Ez a friss GDP-adatok tanulsága
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai alapján 2026 első negyedévében a bruttó hazai termék volumene – mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint –
1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékos bővülést mutatott.
A növekedést elsősorban a szolgáltatási szektor hajtotta, ezen belül is kiemelkedően a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív területek teljesítménye. Emellett hosszabb idő után az ipar is érdemben hozzájárult a GDP bővüléséhez, immár pozitív irányban befolyásolva a gazdaság alakulását.
Dr. Horváth Diána, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Senior elemzője szerint a pozitív adat hátterében főleg a szolgáltatások kedvező teljesítménye húzódott meg, azon belül is
- a szakmai,
- tudományos,
- műszaki
- és adminisztratív tevékenységek növekedtek a leginkább.
A szolgáltatások kapcsán a fogyasztás szerepét érdemes kiemelni: a családtámogatások bővülése, a vásárlóerő javulása a dinamikus béremelések, valamint a mérséklődő infláció nyomán mind hozzájárulhattak a költések növekedéséhez. Az első negyedévben már az ipar hozzájárulása is pozitívvá vált a gyorstájékoztató szerint, itt azonban befolyásoló tényező lehet a korábbi időszak kedvezőtlen teljesítménye is.
Az óvatosság nem árt
A kedvező adat ellenére azonban nem árt az óvatosság. A február végén kirobbant közel-keleti konfliktus hatása még az első negyedéves adatokban csak kismértékben jelenhetett meg, a későbbiek során azonban várhatóan egyre erőteljesebben érezteti majd negatív hatásait. Még ha sikerülne is a közeljövőben lezárni a háborút és megnyílna a Hormuzi-szoros, az energetikai infrastruktúra sérüléseit hosszabb idő helyreállítani. Ezen tényezők pedig érdemben emelik az energia árát, ami fokozatosan begyűrűzik a magyar gazdaságba és az infláció gyorsulását, az óvatosság fokozódását vonja maga után. A fogyasztás ennélfogva a korábban vártnál alacsonyabb szinten alakulhat, ugyanakkor változatlanul a gazdaság fő hajtóereje maradhat.
A külső kereslet kapcsán ugyancsak kedvezőtlen hírek érkeztek, legnagyobb felvevőpiacunkon, a német gazdaságban a kormányzati várakozásokat az idei évre jelentősen visszavágták, mindössze 0,6 százalékos növekedést várnak a korábbi 1,3 százalék helyett, míg jövőre is csupán 0,9 százalékos dinamikát prognosztizálnak a megelőző előrejelzés 1,4 százalékával szemben. Ez pedig az exportteljesítményre és a beruházási hajlandóságra is kedvezőtlenül hat.
(MNO)