Növekszik a légitársaságok aggodalma az üzemanyaghiány miatt

Az európai légitársaságok a Covid–19 világjárvány óta a legnagyobb kihívással néznek szembe, mivel az iráni háború az egekbe emelte a kerozin árát, ami árnyékot vethet a nyaralási szezonra is. A légitársaságok eddig nagyrészt a költségeket korlátozó fedezeti ügyletekkel vészelték át a válságot, ám ha a háború nem zárul le hamarosan, úgy súlyos üzemanyaghiánnyal szembesülhetnek.

A légitársaságok tartalékai fogyóban vannak

„Fennáll a veszélye annak, hogy az üzemanyag-ellátás korlátozására kerül sor, különösen Ázsiában és Európában” – közölte Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség vezetője kedden a Reutersszel, hozzátéve, hogy a kínálat egyelőre még stabil. Walsh rámutatott arra is, a helyzet még nem olyan rossz, mint a 2020-as világjárvány idején, amikor az utazási kereslet zuhant drasztikus mértékben, és a légiközlekedési ágazat több száz milliárd dolláros veszteségéhez vezettek.

„Azt hiszem, a Covid teljesen más léptékű volt. Amit itt látunk, az valójában költségprobléma a légitársaságok számára. A légi közlekedés iránti alapvető kereslet továbbra is erős, és ez pozitív” – jegyezte meg a szakember.

Az iráni konfliktus súlyosan érintette a légitársaságok részvényeit is, ugyanis a háború lezárásának és a Hormuzi-szoros újranyitásának bizonytalansága a kétes jövőbe tolta a globális olaj- és gázkereskedelem normalizálódását.

A légitársaságok most arra figyelmeztetnek, hogy a fedezeti ügyleteik lassan kifutnak, a kilátások pedig egyre borúsabbak, mivel az emberek inkább elhalasztják utazásaikat, vagy közelebbi célpontokat választanak otthonukhoz, hogy elkerüljék a lehetséges fennakadásokat és a magasabb viteldíjakat.

Ezzel összhangban Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter kedden „korai figyelmeztetést” küldött a potenciális kerozinhiányról a jelenlegi megfelelő ellátás ellenére, és arra intette a svédeket, hogy gondolják át utazási terveiket.

A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary ugyanakkor igyekezett csillapítani az aggodalmakat, és a hét elején Európa-szerte beszállítókkal folytatott egyeztetéseire hivatkozva hangsúlyozta: „úgy gondoljuk, hogy az ellátási zavarok kockázata csökken”.

A másik meghatározó európai fapados légitársaság, a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József pedig a héten azt nyilatkozta, hogy a nyári foglalások erősek voltak. Ugyanakkor óvatosságra is intett, ugyanis szerinte már a konfliktus rapid lezárása sem oldaná meg gyorsan a magas üzemanyagárak problémáját. „Még ha Iránban véget is ér a háború, nem hiszem, hogy ez visszaállítaná az üzemanyag árát a két hónappal ezelőtti szintre” – fogalmazott londoni újságíróknak a vezérigazgató.

A hagyományos, nagy légitársaságok, így

• az Air France-KLM,
• a British Airways,
• az IAG és
• a Lufthansa

a háborúra válaszul együtt emelték az árakat és csökkentették a járatszámukat is.

Nagy mínusz az Öböl menti államok légitársaságai

Természetesen az Öböl menti légitársaságokat sújtotta a leginkább a háború, a Cirium Ascend adatai szerint a közel-keleti légitársaságok által üzemeltetett járatok száma márciusban 50 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg a második és harmadik negyedévre vonatkozó foglalások a főbb Öböl menti csomópontokon keresztül 42,5 százalékkal estek vissza. A globális utaskapacitás azonban 2026-ban eddig közel 2 százalékkal nőtt 2025-höz képest – áll a jelentésben.

Ugyanakkor a válság csökkentette a haszonkulcsokat és kiélezte a szakadékot a gyengébb és erősebb szereplők között.

Finnország nemzeti légitársasága, a Finnair és a Norwegian fapados légitársaságok egybehangzó véleménye, hogy a válság eddig nettó pozitív hatással bírt, mivel megnőtt az ázsiai járataik iránti kereslet.

A Cirium Ascend értékelési vezetője, George Dimitroff elmondta, hogy a légitársaságok alkalmazkodtak és fejlődtek a különféle válságok során, és egyetértésének adott hangot annak kapcsán, hogy a Covid–19 sokkal nagyobb csapást jelentett az ágazat számára.

(MNO)