Az aktuális választói hangulatot tükröző közvélemény-kutatási adatok szerint Németországban tovább erősödött az Alternatíva Németországért párt (AfD) vezető pozíciója. Az Apollo News által ismertetett INSA-felmérés eredményei azt mutatják, hogy a párt jelenleg a szavazatok 28 százalékát tudhatja magáénak, amivel magabiztosan őrzi első helyét a belpolitikai palettán. Ezzel szemben a CDU/CSU mindössze 24 százalékos támogatottsággal áll a második helyen. A jobboldali ellenzéki erő április közepe óta fokozatosan növeli előnyét, és mára megfordította a 2025 februárjában tartott szövetségi parlamenti választásokon kialakult erőviszonyokat. Akkor még a kereszténydemokraták végeztek az élen 28,5 százalékkal, míg az Alternatíva Németországért 20,8 százalékot kapott.
A jelenlegi kormánykoalíció pártjai számára aggasztó képet mutatnak a friss számok. A szociáldemokrata párt mindössze 14 százalékot ért el, ami pontosan a fele az éllovas párt népszerűségének. A Zöldek 13 százalékon állnak, míg a Baloldal 11 százalékos támogatottságot élvez.
A politikai térkép átrendeződését jelzi, hogy a Szabad Demokrata Párt és a Sahra Wagenknecht Szövetsége egyaránt csupán 3.3 százalékot szerezne, így jelenleg egyikük sem érné el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Az adatokból kiderül, hogy a korábban meghatározó, nagy pártok – a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták – együttes támogatottsága mindössze 38 százalék. Egy esetleges nagykoalíció folytatása tehát matematikai értelemben is kivitelezhetetlenné vált, és egy stabil kormánytöbbséghez mindenképpen be kellene vonniuk egy harmadik szereplőt: vagy a Zöldeket, vagy a Baloldalt.
A kialakult helyzetben egy előrehozott választás komoly kockázatot jelentene a hagyományos kormányzó erők számára. Az Apollo News cikke szerint Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök bizalmas körben már jelezte is fenntartásait az esetleges időközi választásokkal kapcsolatban. A német alkotmány értelmében az államfő nem köteles feloszlatni a Bundestagot még abban az esetben sem, ha a kancellár elveszítene egy bizalmatlansági szavazást. A törvényi szabályozás szerint ilyenkor az elnöknek huszonegy nap áll rendelkezésére, hogy mérlegelje a parlament feloszlatását. Bár a német politikai hagyományban a sikertelen bizalmatlansági szavazást általában új választások követték, a jogszabályok ezek kiírására nem kötelezik az államfőt.
Az Alternatíva Németországért stabil, 28 százalékos eredménye azt jelzi, hogy a párt nem csupán az esetleges protestszavazatokat gyűjti be, hanem tartósan is képes megszólítani a választók széles rétegeit. A konzervatív uniópártok számára különösen fájdalmas lehet, hogy elveszítették korábbi vezető szerepüket, és támogatottságuk elmarad a korábbi választási eredményüktől, a szociáldemokraták mélyrepülése pedig tovább szűkíti a jelenlegi politikai elit mozgásterét.
(Demokrata)