Tobábbra is az uniós átlag alatt vannak a magyar rezsiköltségek

Áprilisban az európai bruttó lakossági végfelhasználói (rezsi) árak az áram esetén hatalmas szórással ugyan, de átlagosan nagyjából stabilak voltak, a gázárak viszont már átlagosan is nőttek mintegy öt százalékkal. 

Eltérő alakulásuk magyarázata elsősorban az, hogy abba a piac – vagyis magának a terméknek az árváltozása –, a villamos energia esetében körülbelül 51 százalékban szól bele a tarifának, a gáz esetében mintegy 49 százalékban. A fennmaradó 49, illetve 51 százalékos hányadért a nemzeti fiskális és szabályozási elemek felelősek az elosztási tarifákon, az energiaadókon és az áfán keresztül – magyarázza havi elemzésében a finnországi VaasaETT, amelyet a Világgazdaság idéz. 

A szabályozói beavatkozás – a rezsicsökkentés – áll amögött is, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartások számára, így volt ez még az energiaválság idején is. (Ennek árát az adófizetők a rezsivédelmi alapon keresztül fizették meg.) 

Teljes európai összevetésben azonban Kijev a negatív árrekorder, de Ukrajnában nem visszatértek a szocialista években alkalmazott hatósági árképzéshez, hanem el sem szakadtak tőle.

A rezsicsökkentés marad, de nem érinthetetlen. Emlékezetes, a szabályozói beavatkozás 2022 augusztusában lazított a hazai rezsicsökkentésen. Az átlagfogyasztás akkor bevezetett intézménye csak adott mennyiségű áram, illetve gáz felhasználását engedi meg rezsicsökkentett áron, az afeletti tételért már egy magasabb, de szintén hatósági árat kell fizetni. 

Érdekesség, hogy ez a megoldás sokkal jobban bünteti a gáz túlfogyasztását, mint az áramét. Az eddigi közlések szerint a rezsicsökkentés marad a küszöbönálló kormányváltás után is. Ám él az átlagfogyasztás rendszere is, amellyel tovább módosítható a ma élő kedvezményrendszer.

Áprilisban tehát Kijev, Budapest, Podgorica és Belgrád nyerte a lakossági áram olcsósági versenyét, vagyis két uniós és nem uniós főváros. 

Az európai átlagnál jellemzően alacsonyabban voltak a tarifák a kelet-közép-európai fővárosokban, kivéve Bukarestet, Prágát, Vilniust és Varsót. Budapest uniós elsősége kicsit javult a forint erősödésének köszönhetően, az összehasonlítás ugyanis euróban történik.

Április fő vesztesei a következő fővárosok voltak a lakossági áramárak alapján, az egy évvel korábbi állapotra vetítve:

• Athén: hétszázalékos drágulás, mert nőtt az áram ára, az energiaadó és az elosztási díj.
• Brüsszel és Dublin: hatszázalékos drágulás, mert nőtt az áram ára.
• Róma: ötszázalékos drágulás, mert nőtt az áram ára.

Máshol annál jobban jártak:

• Madridban 14 százalékkal esett a tarifa, mert olcsóbb lett az áram, kisebb lett az energiaadó és esett az áfa is.
• A 12 százalékos koppenhágai egységárcsökkenés az alacsonyabb energiaárnak és elosztási költségnek volt köszönhető.
• Londonban nyolc százalékkal lett kisebb a tarifa, mert kisebb lett az áram ára és az energiaadó is.

A villamos energia piaci árának eltérő alakulását részben az okozza, hogy az egyes országok más-más mértékben támaszkodnak az áramtermelésnél a földgázra 

– hívja fel a figyelmet a VaasaETT. 

Ha ugyanis drágul a gáz, azzal drágul a vele termelt villamos energia is. Emiatt például Olasz- és Görögországban a gáz ára kevésbé szól bele az áraméba. Ezzel szemben az Ibériai-félszigeten és az észak-európai országokban az áramtermelés nagyban támaszkodik a megújulókra.

(MNO)