Jelentősen gyarapodott, mintegy duplájára nőtt a nemzeti vagyon az elmúlt 16 évben: 2010 óta nem csak értéküket tekintve bővültek az állami és az önkormányzati vagyontárgyak, de olyan stratégiai területeken is visszaszerezte az irányítást a magyar állam, mint az energiaágazat – hívta fel a figyelmet a Patrióta csatornán Tóth Máté energiajogász, aki összefoglalta, miért létkérdés Magyarország szuverenitása és a régióban betöltött, jóval nagyobb súlya szempontjából, hogy ezeket a vagyontárgyakat ne lehessen a jövőben eltékozolni.
Tóth Máté felidézte, napjainkban már részletesen nyilvántartás rögzíti az állami vagyon elemeit és azok értékét. Az 1989-90-es rendszerváltás időszakában ugyanakkor ez nem így volt: a privatizáció éveiben úgy „lopták szét” az állami tulajdont, hogy senki sem tudta, pontosan mekkora vagyonról van szó. Felidézte,
a 2010-es 11,6 ezer milliárd forintról 2026-ra 21,8 ezer milliárd forintra nőtt az állami vagyon értéke. Hazánk aranytartaléka 3-ról 110 tonnára nőtt, miközben Magyarország devizatartaléka is jelentősen gyarapodott. Nem utolsó sorban az energiahálózatot az elmúlt másfél évtizedben sikerült visszaszereznie az államnak a külföldi vállalatoktól.
Tóth Máté kiemelte az energiaágazat stratégiai jelentőségét, amelyben az állam szerepe teszi lehetővé, hogy Európa legalacsonyabb gáz- és áramdíját fizetik a magyar háztartások. Az egyetemes szolgáltatást immár kizárólag az állami MVM Csoport végzi, míg az üzemanyagpiacon a Mol a régió legnagyobb iparági szereplőjévé vált, komoly meghatározó globális érdekeltségekkel.
A szakértő kifejtette, az állami vagyonelemek gyarapodása a stratégiai területeken hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarországon az egyik legkisebb az infláció, amelyhez nagyban hozzájárul, hogy sem az üzemanyagok ára, sem a rezsiköltségek nem nőttek az elmúlt évben. Ezzel szemben a bérek és a reálkeresetek emelkedése a legnagyobb volt az EU tagállamai közül.
Tóth Máté arra emlékeztetett, 2010-ben egészen más volt a helyzet. Az energiaszektort, beleértve a szolgáltatást, a gáztárolókat és a hálózati infrastruktúrát is, külföldi kézben voltak, mivel a 90-es években a baloldali kormányok ezeket a stratégiai vagyonelemeket döntően francia és német iparági szereplőknek adták el.
A stratégiai jelentőségű energiahálózat előnytelen privatizációja miatt a magyarok fizették a legmagasabb energiaárakat a 2000-es évek elejétől egészen a 2013-tól indult rezsicsökkentésig. Ez részben azért vált lehetővé, mert a privatizáció mellett a külföldi nagyvállalatoknak jelentős profitot tettek lehetővé azok, akik „gyarmattá tették Magyarországot”
– fogalmazott az energiajogász. Tóth Máté arra figyelmeztetett, most is vannak olyan szereplők, akiknek nem tetszik, hogy Magyarország egy kiszolgáltatott gyarmatországból az energiapiac meghatározó regionális szereplőjévé vált, ezért arra szólította fel a leköszönő és felálló kormányokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a stratégiai vagyon megtartásával a jövőben is garantálják Magyarország biztonságát és szuverenitását, kiemelten az előttünk álló globális energiaválság időszakában.
(Mandiner)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.