Tisza elszámoltatással vannak apró problémák - ettől majd a falnak megy a szekta

Magyar Péter három nagy elszámoltatási ígérete komoly kihívásokat és ellentmondásokat rejt magában, amelyek akár a Tisza Párt saját támogatóit is kellemetlenül érinthetik, ha a pártelnök valóban komolyan gondolja a megvalósításukat – írja a Magyar Nemzet.

A „jogtalanul szerzett vagyonok” visszaszerzése

Az első ígéret már most komoly ellentmondásba ütközik. Kiderült, hogy 2018 óta a Diákhitel Központ – Magyar Péter akkori vezetése alatt – összesen nettó 1,1 milliárd forint értékben kötött szerződéseket Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó kommunikációs cégekkel (New Land Media Kft. és Lounge Design Kft.).

A nyolc szerződés közül a legnagyobb egy 2021 áprilisi, 227 millió forintos megbízás volt, míg az utolsó ismert megállapodás 2023 szeptemberében született, mintegy 47 millió forint értékben. A szerződések többsége „egyéb szolgáltatás” megjelöléssel futott, konkrét feladatok részletezése nélkül.

Magyar Péter korábban maga is elismerte, hogy hivatali ideje alatt több, szerinte túlárazott Balásy-szerződés került elé. Balásy Gyula időközben bejelentette, hogy cégei egy részét és vagyona jelentős hányadát felajánlja az államnak, több számláját pedig zárolták.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala

Hasonló öngólokkal járhat az ügynökakták teljes körű nyilvánossága is. A Tisza Párt soraiban ugyanis több olyan politikus és háttérszereplő lehet, akik közvetlenül vagy családi vonalon érintettek voltak a kommunista titkosszolgálatok együttműködésében. Különösen érzékeny lehet ez azok számára, akik az egykori SZDSZ–MSZP-s körökből csatlakoztak Magyar Péter mozgalmához.

A rendszerváltás körüli rablóprivatizáció feltárása

A legnagyobb nehézséget azonban a harmadik ígéret, a rendszerváltás idején történt rablóprivatizációs ügyek feltárása jelentheti. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint több súlyos korlát akadályozza ezt:

• A legtöbb eset büntetőjogilag már elévült, így büntetés nem szabható ki.
• A jogbiztonság és a visszaható hatály tilalma miatt utólagos felelősségre vonás nem lehetséges. „Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” – emlékeztetett Lomnici.
• A teljes körű feltárás nem reális, a hiányos iratok, a többszöri tulajdonosváltások, generációváltás miatt a haszonélvezők köre gyakran nehezen rekonstruálható.
• A feltárás könnyen ütközhet a jó hírnév és a magánélet védelmével is.

Szelektálás vagy bizalmi válság?

Kérdéses, hogy a vizsgálat mennyiben érintené a Tisza Párt körül csoportosuló nagyvállalkozókat és hátországukat. Ha egyes szereplőket kihagynak, az sérti a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét. Ha viszont őket is bevonják, az könnyen bizalmi válságot idézhet elő a párt gazdasági támogatói körében.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint jogilag csak akkor tartható egy ilyen program, ha az nem szelektív, nem politikailag irányított, és minden érintettre egyformán vonatkozik.

Ellenkező esetben a „gumicsont” jellegű elszámoltatásból csupán politikai kommunikációs eszköz válna, ami tovább erodálhatja a párt hitelességét.