Tarjányi Péter Tóth Péter kinevezéséről: Itt nem egyszerűen egy személyi döntésről van szó

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy látja, „ezekhez a pozíciókhoz nemcsak bizalom és szervezőkészség kell, hanem mély rendszerismeret is”. 

Tarjányi Péter a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott Facebook-oldalán, hogy „na, most álljunk meg egy pillanatra. Mert itt nem egyszerűen egy személyi döntésről van szó, hanem arról, hogy egy új politikai vezetés hogyan gondolkodik a titkosszolgálatokról. De, még mielőtt ebbe »fejest ugrunk«, van egy nagyon fontos dolog, amit sok ember nem ért. 

A szolgálatok nem maguktól dolgoznak. Mindig a politikai vezetés határozza meg: mire figyeljenek, milyen fenyegetéseket kezeljenek elsődlegesnek, milyen információkat gyűjtsenek, és mi a politikai »hírigény«. 

Ez minden országban így működik.”

A biztonságpolitikai szakértő szerint a kérdés most az, hogy ezt az igényt ki fogalmazza meg, „mert a nemzetbiztonság nem kampány és nem olyan rendszer, amit kívülről nézve néhány hónap alatt meg lehet érteni. Ez egy külön világ. Fedett műveletek. Forrásvédelem. Nemzetközi partnerkapcsolatok. Dezinformációs játszmák. Pszichológiai manipuláció. Kettős játékok. Politikai, gazdasági információk gyűjtése, elemzése. Sőt, olyan információk, amelyek első ránézésre sokszor pontosan az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit mutatnak.”

Ezért ezekhez a pozíciókhoz nemcsak bizalom és szervezőkészség kell, hanem mély rendszerismeret is. És itt jön az igazi kérdés. Egy kampányfőnöki pozícióból érkező vezető milyen hírigényt fog meghatározni? Mit akar majd „látni reggel az asztalán”? Külföldi befolyási műveleteket? Orosz vagy kínai aktivitást? Gazdasági sérülékenységet? Energiabiztonsági kockázatokat? Kiberfenyegetéseket? Vagy politikai kockázatokat?

– sorolta a kérdéseket Tarjányi Péter. 

A szakértő jelezte: „A határ nagyon vékony. Először csak annyi történik »nézzünk rá erre...« Aztán: »ki áll mögötte?« Aztán: »milyen kapcsolatai vannak?« És mire a rendszer észbe kap, a szolgálat már nem fenyegetéseket figyel. Hanem politikai környezetet térképez. Ebben a világban a legveszélyesebb ember ugyanis nem mindig rosszindulatú. Hanem »olyan«, aki nem érti mélyen a rendszer természetét – de ennek ellenére azt hiszi, hogy érti. És van még egy probléma. A kampánylogika és a nemzetbiztonsági logika teljesen más világ!” 

Tarjányi Péter kifejtette, hogy a kampány „gyors, agresszív, centralizált, lojalitásalapú”, viszont a nemzetbiztonság „lassú, rétegzett, paranoiás, és intézményi memóriára épül”.

"A kettő kultúra ütközik egymással. Persze lehet valaki jó koordinátor civil háttérrel is. De csak akkor, ha: tudja, mit nem tud, hallgat a szakmára, és valódi autonóm szakembereket enged maga köré. 

Mert a valódi kérdés nem az, hogy ki kerül oda, hanem az, hogy a szolgálatok az országot védik majd – vagy a következő politikai rendszert. 

És a kettő között néha életveszélyesen nagy a különbség" – figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő.