A Tisza elűzné a vendégmunkásokat: már most aggódnak a cégvezetők

Több nagyvállalat arra figyelmeztetett, hogy vendégmunkások nélkül akár teljes műszakokat is meg kell szüntetniük.

A Tisza Párt az április 12-i választási győzelme után világossá tette: a következő hónaptól nem adnának ki új munkavállalói vízumokat EU-n kívüli állampolgároknak.

A párt programja szerint ezzel meg akarják akadályozni, hogy a külföldi vendégmunkások „elvegyék a magyarok munkáját” és lenyomják a béreket.

A terv azonban komoly riadalmat okozott a Magyarországon működő nagyvállalatok és nemzetközi üzleti szervezetek körében.

Baja Sándor, a Randstad munkaerő-közvetítő cég csehországi, magyarországi és romániai vezetője a Reutersnek elmondta: egy teljes tiltás hosszú távon nem lenne működőképes.

A szakember szerint a következő tíz évben a magyar munkaerőpiac jelentős része nyugdíjba vonul, ezért a gazdaság egyre nagyobb munkaerőhiánnyal nézhet szembe. Baja azt reméli, hogy a gazdasági racionalitás végül felülírja majd a politikai szándékot.

Bár a hivatalos adatok szerint a külföldi munkavállalók jelenleg a magyar munkaerő mindössze 2 százalékát adják, bizonyos ágazatok ennél sokkal erősebben támaszkodnak rájuk. Különösen az iparban, a gyártásban és a szolgáltatási szektorban váltak kulcsfontosságúvá az EU-n kívülről érkező dolgozók. Több vállalat szerint nélkülük már most sem tudnák fenntartani a termelést.

Janza Ákos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke szerint egyes cégeknél a munkavállalók akár 20 százaléka is külföldi lehet, köztük fizikai és szellemi dolgozók egyaránt.

Janza arról is beszélt, hogy egyik tagvállalatuknak egy teljes műszakot kellene megszüntetnie, ha kiesnének a vendégmunkások.

A cég a feldolgozóiparban működik, amely a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata.

A német üzleti körök is élesen bírálták a tervet. Keszte Róbert, a Német Gazdasági Kamara magyarországi vezetője szerint a magyar gazdaság jelenlegi állapotában egyszerűen nem tud működni harmadik országból érkező munkavállalók nélkül.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyarország nem kapott akkora munkaerő-utánpótlást az ukrajnai háború után, mint például Lengyelország, Németország vagy Csehország. Ezekben az országokban az ukrán menekültek részben enyhítették a munkaerőhiányt, Magyarországon azonban ez sokkal kisebb mértékben történt meg.

A szakértők szerint ugyan még van tartalék a magyar munkaerőpiacon – például a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél vagy a kisebb településeken élőknél –, de a mobilitási problémák miatt ez önmagában nem oldja meg a hiányt.

(Világgazdaság)