Sulyok Tamás köztársasági elnök az Indexnek adott interjút, többek között arról is kérdezték, hogy vajon teljesíti-e az új miniszterelnök követelését.
Az Index kérdésére az államfő elmondta:
"Ahogy az előzőekből is kiderült, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt.
Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka.
Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak."
Hozzátette:
Az eskü – ahogy mondtam – az egész politikai nemzethez köt, nem csupán a többséghez vagy a kisebbséghez. Ez következik a magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából.
Sulyok Tamás arról is beszélt, hogy
a magyar köztársasági elnöki tisztség a létével fejezi ki a nemzet egységét. Ahogy korábban is hangsúlyoztam: ez nem politikai egységet jelent, hanem a nemzet közjogi egységét. Ebbe mindenki beletartozik: a kormánypártiak, az ellenzékiek és azok is, akik egyébként nem foglalkoznak aktívan politikával.
A köztársasági elnök puszta léte ezt az egységet fejezi ki, és ugyanez jelenik meg az alkotmányos hatáskörei gyakorlásában is.
Bizonyos kormányzati és politikai döntések ugyanis azáltal kapnak alkotmányos erőt, hogy a köztársasági elnök – az egész politikai nemzet nevében – közjogi érvényt ad nekik. Ez teszi lehetővé, hogy ezek a döntések a jogállam keretei között működjenek.
Sulyok Tamás szerint
egy parlamenti választás ugyanakkor a kormányról és a parlament összetételéről dönt, nem a köztársasági elnök személyéről.
Az államfő adott alkotmányos tényező abban a pillanatban, amikor egy politikai erő választást nyer, és ebből következik az együttműködési kötelezettség is a kormány és a köztársasági elnök között. Ez a gyakorlatban is megvalósul: én is együttműködöm a kormánnyal minden olyan kérdésben, amely az alkotmányos működéshez kapcsolódik.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy Magyar Péter próbált-e ráhatni, hogy mondjon le.
"Érvekkel próbált meggyőzni, ugyanazokkal az érvekkel, amelyeket korábban is hallhattunk, hogy bizonyos kérdésekben nem szólaltam meg. Én erre azt tudtam mondani, hogy a jogi helyzetemben ezek nem olyan érvek, amelyek miatt egy köztársasági elnök – ha hű akar maradni az esküjéhez – lemondhatna. Tulajdonképpen itt is az vált világossá, hogy a köztünk lévő nézetkülönbség alapja a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos újraértelmezésére irányuló erős politikai igény, miközben én a jelenleg hatályos jogi és alkotmányos keretek között látom el a feladataimat.
Természetesen partner tudok lenni bármilyen újraértelmezési folyamatban, de az én státuszomat jelenleg az Alaptörvény határozza meg, nem egy jövőbeli elképzelés arról, hogy milyen legyen a köztársasági elnöki funkció".
- emelte ki.