Máig nem tisztázódtak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának körülményei, ezért vizsgálóbizottság létrehozását követeli az AfD, Németország legerősebb ellenzéki pártja – számol be róla a Világgazdaság.
A rendelkezésre álló információk szerint 2022. szeptember 26-án egy héttagú ukrán különleges egység az Andromeda nevű vitorlással indult el a németországi Rügen szigetén található Wiek kikötőjéből. A hajó átszelte a Balti-tengert, majd a dán Bornholm-sziget közelében horgonyt vetett. Négy búvár merült le a mintegy 70 méter mély vízbe, és robbanószerkezeteket helyezett el a vezetékeken.
Az Északi Áramlat 2 építéséről 2015-ben állapodott meg Angela Merkel kormánya az oroszokkal, ám az Ukrajna elleni orosz invázió miatt soha nem került üzembe. Az Északi Áramlat 1 viszont tizenegy éven keresztül működött, mígnem 2022 augusztusában karbantartás miatt leállították. A szabotázsakció után lehetetlenné vált a működése, mivel mindkét ága súlyosan megsérült.
A robbantás következményeit azóta is nyögi a német gazdaság:
a gázvezeték felrobbantása, valamint az orosz energiára kivetett uniós szankciók leküzdhetetlen versenyhátrányba sodorták a német vállalatokat.
A hírek szerint a robbantásban részt vevők közül egy ember már meghalt, egy főt Lengyelországban, egy másikat Németországban tartanak fogva, a többi résztvevő, valamint az akció kitervelői és megszervezői pedig valószínűleg Ukrajnában tartózkodnak.
Lengyelország nem hajlandó kiadni a saját területén őrzött gyanúsítottat. Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2025 októberében egyenesen úgy fogalmazott: „Európa problémája nem az, hogy felrobbantották az Északi Áramlat 2-t, hanem az, hogy egyáltalán megépült.”
Markus Frohnmaier, az AfD bundestagi frakciójának politikusa szerint a holland titkosszolgálat már hónapokkal a támadás előtt figyelmeztette Németországot, hogy veszélyben lehet a gázvezeték. Sajtóhírek szerint pedig az Egyesült Államok is előre tudott az akcióról.
Az AfD szerint a német kormány felelőssége, hogy kiderítse: mit tett eddig az ügy felderítése érdekében. Ehhez az AfD parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely bírói jogkörökkel rendelkezne: tanúkat hallgathatna, bizonyítékokat gyűjthetne és büntethetné a hamis tanúzást. A kormány eddig azonban lényegében hallgatásba burkolózott.
A bizottság létrehozásához azonban az AfD-nek hat további képviselő támogatására van szüksége más pártokból.
Frohnmaier szerint ha a kezdeményezés elbukik, az legalább nyilvánvalóvá teszi, kik akarják teljesen tisztázni a történteket, és kik nem.