Magyar Péter szerint az ukrajnai háború lezárása után az Európai Unió várhatóan visszatér az olcsóbb orosz energiához a versenyképesség miatt. A miniszterelnök az interjújában hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálását, de az alacsony árak fontosságát is. Úgy véli, a háború után az uniós energiapolitika jelentősen megváltozhat.
Az ukrajnai háború befejezése után az egész Európai Unió (EU) várhatóan visszatér az olcsóbb orosz gázhoz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a Rzeczpospolita lengyel napilap hírportálján csütörtökön megjelent interjúban az MTI beszámolója szerint.
A Magyarországra érkező orosz gáz- és kőolajimportot érintő kérdésre Magyar Péter elmondta: a Tisza Párt választási győzelme után is „változatlan maradt a földrajz”. A magyar nemzet felhatalmazta az új kormányt az energiaforrások „lehetőleg minél nagyobb diverzifikációjára", de egyúttal arra is, hogy vegye figyelembe a nyersanyagok árát.
A Balti-tengeren, majd Lengyelországon és Szlovákián át szállítható cseppfolyósított gáz „jelentősen drágább” a Romániából, Oroszországból vagy Ausztriából érkezőnél – szögezte le.
Természetesen elkezdjük a tárgyalásokat, és együtt akarunk működni
– tette hozzá. Elmondta: szerdai tárgyalásai során lengyel hivatali partnere, Donald Tusk ígéretet tett arra, hogy „mindent megtesz a (gáz)ár csökkentéséért, hogy az ajánlat minél versenyképesebb legyen”, az eredmény azonban a gázpiacon is múlik.
Magyar Péter megerősítette: új interkonnektorokat akar építeni a diverzifikáció érdekében.
Az EU politikája megváltozik az ukrán háború befejezése után
Arra a kérdésre, hogy Magyarország az uniós politikával összhangban „három év múlva már beszünteti-e az orosz gáz és kőolaj vásárlását”, a miniszterelnök úgy reagált: szerinte az EU politikája „nagyon megváltozik az [ukrajnai] háború befejezése után”, amire „remélhetőleg nagyon gyorsan sor fog kerülni”.
Lengyelországnak és Magyarországnak versenyképesnek kell lennie, ehhez alacsonyabb energiaárakra van szükség – mutatott rá Magyar Péter, megjegyezve: e tekintetben ő „nagyon pragmatikus”, nemcsak biztonságos szállítmányokra, hanem alacsonyabb árakra is törekszik.
Az orosz szállítmányokra vonatkozó, ismételt kérdésre a miniszterelnök kijelentette: a háború befejezése után „az egész EU visszatér az orosz gáz beszerzéséhez, mivel ez olcsóbb, és mivel erre int a versenyképesség, a földrajz”.
Alaptörvény és magyar–ukrán kapcsolatok
A belpolitikai tervekről szólva Magyar Péter megerősítette az alkotmánymódosítás szándékát.
Ezt megtesszük, talán már két hét múlva
– jelentette ki. Hozzátette: az első lépésről van szó, majd „messzire kell küldeni” az államfőt, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét.
Arra a felvetésre, hogy Lengyelországban a bíróságok eddig „nem számoltatták el” az előző kormányt, Magyar Péter kijelentette: ez azért van, mert a lengyel ügyészségben és az alkotmánybíróságban „ugyanazok az emberek maradtak”, Magyarországon viszont ez „másképp fog történni”.
„Természetesen meg kell őrizni az igazságügy függetlenségét, előtte viszont el kell távolítani a bábukat, egyébként nem sokra megyünk, amint ez Lengyelországban látszik” – fogalmazott Magyar Péter.
A magyar–ukrán kapcsolatokról szólva aláhúzta Ukrajna jogát a területi integritás és függetlenség megőrzésére, egyúttal különlegesnek nevezte e tekintetben Magyarország helyzetét. „Van egy ukrajnai magyar kisebbségünk, amelynek hiányoznak az alapvető jogai” a nyelv, a kultúra, az önkormányzati autonómia terén – emelte ki. Aláhúzta: kormánya kész „új fejezetet nyitni” Ukrajnával fennálló kapcsolataiban, miután az alapvető jogok kérdése rendeződik. Ez viszont „sine qua non feltétele” annak is, hogy Magyarország támogassa Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megnyitását – jelentette ki a miniszterelnök.
(Index)