Az európai uniós lakosság 20,9 százaléka volt kitéve az anyagi nélkülözésnek és a társadalmi kirekesztésnek – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Magyarországon majdnem minden ötödik ember tartozott ebbe a körbe: ezzel a 17. helyen állunk az uniós rangsorban, vagyis a középmezőnyben.
Egy évtized alatt ugyanakkor jelentős javulás történt:
az EU-ban Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben a veszélyeztetett csoport aránya – 2015-höz képest több mint egymillió ember lépett előre a középosztály irányába.
Az Eurostat nem és korosztály szerinti bontásban is közli az adatokat. A teljes népességet tekintve 2025-ben Magyarországon az emberek 19,5 százaléka – mintegy 1,83 millió fő – volt kitéve a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek.
A fiatalkorúak körében ez az arány magasabb, 23 százalék (több mint 380 ezer fő), ugyanakkor még így is kedvezőbb az uniós 24,3 százalékos átlagnál, amellyel a 15. helyen állunk. Az EU-ban általános jelenség, hogy a 18 év alattiak körében magasabb a kitettség, ami részben azzal függ össze, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban több gyermek él.
Az idősek esetében a magyar arány gyakorlatilag megegyezik az uniós átlaggal: 19,6 százalék, ami mintegy 480 ezer főt jelent. A 60 év felettiek körében ezzel a 12. helyen áll Magyarország az EU-ban. Összességében tehát mind a teljes népesség, mind az inaktív korosztályok esetében a középmezőnybe tartozunk.
Az egyes tagállamok között jelentős eltérések vannak – ez már az Oeconomus elemzéséből derült ki. 2025-ben Romániában (27,4 százalék), Görögországban (27,5 százalék) és Bulgáriában (29 százalék) volt a legmagasabb a veszélyeztetett csoport aránya, míg Szlovéniában (15,5 százalék), Lengyelországban (15 százalék) és Csehországban (11,5 százalék) a legalacsonyabb.
Uniós szinten 92,7 millió ember volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának 2025-ben. Ez mintegy 600 ezer fős csökkenés az egy évvel korábbi 93,3 millióhoz képest. Fontos ugyanakkor, hogy ez a mutató nem azonos a szegénységi rátával: az Eurostat indikátora az anyagi nélkülözés mellett olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint az alacsony munkaerőpiaci aktivitás vagy a társadalmi kapcsolatok hiánya.
Az adatok 2015 óta állnak rendelkezésre, így az elmúlt évtized trendjei is jól kirajzolódnak.
Tíz évvel ezelőtt Magyarországon még a lakosság 30,6 százaléka tartozott a veszélyeztetett körbe, ami közel 7 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot, és a 24. helyet jelentette a rangsorban. Az EU-s átlag alá először 2018-ban sikerült kerülni, a mélypontot pedig 2022-ben érte el a mutató 18,8 százalékkal.
Az Európai Unió egészében ugyanakkor tartósan magas maradt a kitettség: az elmúlt évtizedben egyszer sem sikerült 20 százalék alá csökkenteni az átlagos arányt.
Ezzel szemben a visegrádi országokban 2016 óta alacsonyabb az érintettek aránya, a legfrissebb adatok szerint átlagosan 15,7 százalék.
Az elmúlt tíz évben a legtöbb tagállam érdemben csökkentette a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek arányát. 2015-höz képest Finnország, Svédország, Németország, Ausztria és Franciaország kivételével minden ország javulást ért el. Az EU-ban átlagosan 3 százalékponttal, a visegrádi országokban pedig 5,2 százalékponttal mérséklődött az arány.
A legnagyobb előrelépést Románia, Bulgária és Magyarország mutatta. Romániában a 2015-ös 44,5 százalékról, Bulgáriában 43,3 százalékról csökkent jelentősen a kitettség,
míg Magyarországon több mint 11 százalékpontos javulás történt.
Ez azt jelenti, hogy – a népesség mintegy 275 ezer fős csökkenése mellett – több mint egymillió ember került közelebb a középosztályhoz.
(vg.hu)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.