Rovar úr: megállapodtunk, mindent elfogadunk amit kérnek, kapunk érte pénzeket

Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán arról számolt be, hogy május 29-én, pénteken 13 órai kezdettel tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, mely után sajtótájékoztatót ígért. 

A sajtótájékoztatót Von der Leyen azzal kezdte, hogy április 12-e sokáig az emlékükben megmarad, hiszen aznap a magyarok a saját kezükbe vették a sorsukat, és egy egyértelmű döntéssel Európát és a demokráciát választották. 

„Csak pár hét telt el azóta, de már érezhetjük a változás erős szelét Magyarországon. És te, Péter, erős üzeneteket üzensz a világnak” – fogalmazott a Bizottság elnöke, aki konkrét példaként azt hozta, hogy a miniszterelnök épp az Európa napon tette le hivatali esküjét, ismét kiakasztották az Országgyűlés épületére az európai zászlót és beiktatásán elhangzott az Európai Unió himnusza is.

Von der Leyen azt is felidézte, rögtön elkezdtek dolgozni az új magyar kormánnyal, hogy biztosítsák a kitűzött célokat, melyek nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Uniónak is az érdekei.

A Bizottság elnöke külön kiemelte és üdvözölte, hogy Magyarország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez, valamint megerősíti a korrupcióellenes Integritás Hatóság jogköreit, illetve a közbeszerzési eljárást.

Majd kijelentette: 

„a magyar miniszterelnökkel megállapodtunk egy biztonságos és szilárd finanszírozási keretről, a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében, Magyarország számára 10 milliárd euró felszabadítására nyílik lehetőség”.

Magyar az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a források visszatartásának valódi ok a korrupciónak egy olyan foka volt, amely sokáig elképzelhetetlen volt az Európai Unióban és Magyarországon is. 

Ezután Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy „nagyon keményen tárgyaltak, minden eurocentért megküzdöttek, és végül 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez mintegy 6 ezer milliárd forint”.

A 16,4 milliárd euróból

• 4,4 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
• 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
• több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
• 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
• ismét támogatni fogják a szél- és napenergiát, készülnek hozzájuk tárolókapacitások is,
• emellett lehetőség lesz 2 milliárd euróért új vasúti- és HÉV-szerelvényeket beszerezni,
• de ugyancsak ezekből a forrásokból akarnak majd a lakhatási válságon enyhíteni és bérlakás-programot indítani

Emlékeztetett: ő a legelejétől fogva mondta, hogy ha Magyarország elfogadja az antikorrupciós intézkedéseket, ha felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, ha megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, ha elfogadnak összeférhetetlenségi szabályokat, mint más országok, „akkor ezek a pénzek jönni fognak”.

A miniszterelnök közölte azt is: pár hét elég volt ahhoz, hogy megállapodjanak, hogy egy politikai megállapodást kössenek „az óriási mennyiségű uniós forrásról”.

Magyar Péter továbbá azt is kijelentette, hazaviszik ezeket a pénzeket az ország újjáépítésére, a gazdaság, a közszolgáltatások beindítására, a magyar vállalatok, a kis- és középvállalkozások versenyképességének megerősítésére.

A tervezett megállapodás szerint a magyar kormány vállalni fogja, hogy végrehajtja azokat a szükséges reformokat, valamint a többnyire korrupcióellenes és átláthatóságot növelő intézkedéseket, amelyek a forrásokhoz szükségesek – ezek az úgynevezett szupermérföldkövek, valamint mérföldkövek, amikről még az előző kormány állapodott meg az Európai Bizottsággal; előbbiből 27, utóbbiból több mint 350 van –, majd ezen feltételek teljesülése esetén az Európai Bizottság javasolja majd a források feloldását.

Ugyanakkor a megállapodás aláírása még nem fogja azt jelenteni, hogy ezek a források azonnal meg is érkezhetnek Budapestre: ahhoz ugyanis előbb teljesíteni kell a 27 szupermérföldkövet, valamint a kormánynak be kell nyújtania az Európai Bizottságnak a magyar helyreállítási terv módosítását, amit a bizottság átvizsgál, és majd a javaslatára a tagállamok pénzügyminiszterei is szavaznak róla az Európai Unió Tanácsában.

Azonban a megállapodás amiatt fontos, mert a helyreállítási alap felhasználásához szükséges feltételeket augusztus 31-ig kell teljesíteni, így igen szűk a határidő. 

Kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet majd benyújtani, míg a források legkésőbb december 31-ig érkeznek meg, akkor derül ki, hogy mennyit sikerül végül megmenteni a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelből álló helyreállítási alapból – közölte az Index.