Ma jár le Magyar Péter ultimátuma, Sulyok Tamásék még nem mondtak le

Vasárnap lejár a határidő: Magyar Péter ma éjfélig adott időt több közjogi méltóságnak és főtisztségviselőnek a közéletből távozásra.

Mint korábban többször beszámoltunk róla, Magyar Péter a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította fel

• a köztársasági elnököt,
• a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
• a legfőbb ügyészt,
• az Alkotmánybíróság,
• az Állami Számvevőszék,
• a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
• valamint a médiahatóság vezetőjét.

Magyar Péter néhány nappal ezelőtt a Telexnek adott interjúban arról beszélt: fontos, hogy Sulyok Tamás mielőbb távozzon a hivatalából, és május 31-ig önszántából mondjon le, mert az uniós források hazahozatalához számos törvénymódosításra, alaptörvény-módosításra lehet szükség, és attól tart, az államfő megakasztaná ezeket a „jogászkodásával”.

Sulyok Tamás a a Velencei Bizottsághoz fordult

Az állami intézmények vezetői sorra jelezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni.

Sulyok Tamás köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyemet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint

különösen aggasztóak azok a politikai követelések, amelyek az államfő eltávolítását vetik fel, mert ezek szerinte sértik a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.

A kialakult helyzetre tekintettel a köztársasági elnök a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte.

A nemzetközi precedensek (Velencei Bizottság véleményei, EJEB Baka v. Hungary) védik ugyanis a közjogi tisztségviselők függetlenségét a politikai nyomással szemben. Ha a cél az ellenőrző intézmények kiiktatása, az sértheti az alaptörvény Q cikkét (nemzetközi jogi együttműködés) és az európai jogállamisági sztenderdeket.

A munka folytatódhat

A Kúria elnökének távozását illetően a legfelsőbb bírói fórum szintén az alkotmányos szabályokra hivatkozott. Közölték: a Kúria elnökét az Országgyűlés kilenc évre választja, Varga Zs. András megbízatása pedig 2030. január 1-jéig tart.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész ennél is egyértelműbben fogalmazott.

A 24.hu-nak adott interjúban kijelentette: nem mond le, és a Tisza-kormány idején is folytatni kívánja munkáját. Hangsúlyozta, visszautasítja azt a feltételezést, hogy az ügyészség működését vagy saját tevékenységét politikai befolyás érte volna.

Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni

– foglalta össze álláspontját a legfőbb ügyész.

Az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság sem jelezte, hogy vezetői távozni készülnének. Az ÁSZ a HVG kérdésére azt közölte, hogy elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel tizenkét évre választja meg, megbízatásának megszűnését pedig törvény szabályozza. Az Alkotmánybíróság pedig rövid válaszában annyit közölt: a testület a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait.

A GVH a héten arról tájékoztatta az Indexet, hogy a szervezet elnökét eskü kötelezi a hivatali szolgálatának ellátására.

Költségvetési biztost rendelnek ki

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) különleges jogállású, önálló szabályozó szerv, amelynek feladata a hírközlési és a médiapiac felügyelete, valamint a verseny biztosítása. Főbb feladatai

• ellenőrzi a média- és hírközlési piac jogszerű működését,
• kezeli a rádiós és televíziós frekvenciákat,
• felügyeli a korhatár-besorolások betartását,
• segíti a tudatos és biztonságos digitáliseszköz-használatot.

A Médiahatóság elnöke 2021. december 4-e óta Koltay András, akinek a mandátuma 2030 végéig szól.

Az NMHH az alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást

– reagált a Médiahatóság Magyar Péter felszólítására.

A hét fejleménye, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága május 26-án elutasította az NMHH 2025-ös költségvetési beszámolóját. Koltay tájékoztatása szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) tavaly 155,1 milliárd költségvetési és 6,9 milliárd forint kereskedelmi bevétele volt, az összes kiadása pedig 157 milliárd forintot tett ki.

A bizottsági döntés után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette, hogy költségvetési biztost rendel ki a kormány az MTVA-hoz és az NMHH-hoz a közmédia gazdálkodásával kapcsolatos súlyos aggályok miatt. A médiahatóság vitatja a döntés jogszerűségét, ugyanis a sajtóból értesült erről.

Sikerülhet Magyar Péter terve?

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak korábban elmondta: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg.

A példa jól mutatja, hogy még jelentős politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket

– hangsúlyozta.

Hack Péter jogászprofesszor, aki három évtizede tart az ELTE jogi karán retorikakurzusokat, a köztársasági elnök elmozdítását elemző Facebook-posztját a vitatkozással indította:

A hallgatóimnak mindig azt tanítottam, hogy a vitákban az érveik mindig legyenek erősebbek, mint a jelzőik. Aki a vitában erős jelzőket használ, annak gyengék az érvei. Vitatkozni nem személyekkel, hanem álláspontokkal kell, aki személyeskedik, annak nincsenek érvei.

Az alkotmányjogász szerint a Tisza Párt részéről a vitában nem hangzottak el közjogi érvek az elnök elmozdítása mellett. Emlékeztetett: az elnök jelölésére és megválasztására 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint került sor, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották. Mint megjegyezte, azoknál a közjogi tisztségeknél, ahol ezek a vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg.

Hack Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy az új kormány és az új többség talál rá módot, hogy az elnököt eltávolítsa hivatalából, de ezzel csapdába is lép.

A jogállami normák korábbi megsértése indokolhatja, hogy az alkotmányos rendszer ezen okból bekövetkezett torzulását nem jogállami úton küszöböljék ki. Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése, hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba lépéskor és a hivatalból elmozdításkor. Szerinte az elnök elmozdításánál pontosan ez történik.

(Magyar Nemzet)