Fodor Gábor: Alkotmányos válságot hozhat Sulyok Tamás elmozdítása

Fodor Gábor az Indexben írt elemzésében arról írt, hogy az új kormány nagyjából három hete lépett hivatalba, ezért hagyományosan még indokolt a száznapos türelmi idő. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy ne lehetne vizsgálni az új parlamenti többség és a Magyar Péter vezette kormány első döntéseit, különösen akkor, ha ezek már most kirajzolják a következő hónapok politikai irányát. 

A kezdeti szervezési zavaroknál fontosabbak azok a tartalmi ügyek, amelyekből látszik, milyen külpolitikai, gazdasági és alkotmányos pályára állhat az ország. 

Magyar Péter első külföldi útjai Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe vezettek, ami Fodor Gábor szerint egyértelműen szimbolikus és helyeselhető gesztus volt.

Meglátása szerint a legfontosabb mégis a brüsszeli út volt, mivel ott kellett előrelépést elérni a Magyarországnak járó, de évek óta befagyasztott uniós források ügyében. A szándék deklarálása megtörtént, ami kedvező fejlemény, de a konkrét kifizetések várhatóan nehezebb egyeztetések után indulhatnak meg, hiszen az Európai Unió nem tekinthet el egyik napról a másikra a korábbi feltételektől, Magyar Péter pedig nem mutatkozhat úgy, mintha minden brüsszeli elvárásnak feltétel nélkül megfelelne. 

Fodor Gábor szerint 

további konfliktusokat okozhat a migrációs szabályok, a határkerítés, a gender témakör és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának kezelése. 

Meglátása szerint a legsúlyosabb alkotmányos kockázatot a köztársasági elnök elleni politikai nyomásgyakorlás jelenti. A rendszerváltás alkotmányos logikája éppen azért adott 5 éves mandátumot az államfőnek és 4 éves mandátumot a képviselőknek, hogy egy új parlamenti többségnek is együtt kelljen működnie az előző többség által választott köztársasági elnökkel. 

Ha egy választás után az államfő lemondását politikai elvárássá tennék, az az alkotmányos intézményrendszer stabilitását kezdené ki, és olyan válságot idézhetne elő, amely Magyar Péternek és az országnak is súlyos károkat okozna.

(mandiner)