A tájékoztatón kiderült, hogy a tárcavezető koordinálja az uniós források hazahozatalát.
Csütörtökön ülésezett a kormány, az egyeztetésen több olyan döntés is született, ami „a korábbi elhibázott, vagy szándékosan politikai érdekeket kiszolgáló folyamatok felülvizsgálatát célozza” – fogalmazott közösségi oldalán Köböl Anita kormányszóvivő.
A bejegyzésből kiderült, hogy a pénteken 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatón mindezekről informálják a közvéleményt. Az Index tájékoztatása szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is csatlakozik a kormányszóvivőkhöz.
Magyar Éva kormányszóvivő a tájékoztató elején közölte, hogy
az uniós források hazahozatalát Vitézy Dávid koordinálja.
Kiemelte, hogy a kormányülés legfontosabb témája is ez volt. Emlékeztetett, hogy 16,4 milliárd euróról van szó, ami olyan fejlesztési célokat szolgál, „amelyeket a magyar emberek is érezni fognak”.
Vitézy ismertette, hogy a Helyreállítási Alapból – ami a koronavírus utáni gazdasági sokkhatásból történő kilábalást szolgálja – mintegy 10 milliárd eurót hoznak haza, melynek tervét már az előző Orbán-kormány kidolgozta. Hozzátette, hogy a legtöbb tagállam nagyrészt felhasználta már ezeket a forrásokat, ezek felhasználási határideje augusztus 31-e.
A tárcavezető felidézte, hogy az erről szóló vita már négy éve lezajlott, és az Európai Bizottság akkor egy nyilvános döntésében közzétette azokat az úgynevezett „szupermérföldköveket”, melyek arról szóltak, hogy milyen konkrét, többek köött korrupcióellenes intézkedéseket várnak el Magyarországtól.
Kurva nehéz szó: EGYENRUHA
Vitézy Dávid a tájékoztatón kijelentette, hogy az összes feltétel teljesítését nem akarták, vagy nem merték bevállalni Orbánék. Majd elárulta, hogy
újra kellett tárgyalni a terveket, valamint a szupermérföldkövek teljesítését.
„Ideológiai kérdéseket, Ukrajna csatlakozásával összefüggő kérdéseket, migrációs kérdéseket az Európai Bizottság nem vetett fel a tárgyalásokon, és a magyar kormány sem” – állította Vitézy Dávid.
A miniszter arra is kitért, hogy eddig az ország már előfinanszírozott 2,6 milliárd forintot, amelyet olyan projektek költöttek, amelyek már elkészültek, amelyket már befejeztek, például a Lökősháza vasútvonal felújítása. Így amellett, hogy ehhez a 2,6 milliárd euróhoz hozzájutunk, azt további, újabb fejlesztésekre lehet fordítani – ismertette.
Nagy fejlesztések előtt áll a tömegközlekedés
Vitézy hangsúlyozta, hogy költségvetési mozgásteret is jelent az uniós források hazahozatala. Vannak olyan beruházások is, amelyeket eddig nem szántak a Helyreállítási Alapba, de átmozgatják inkább oda, – ilyen például a budapesti CAF-villamosok elszámolása –, ami nettó többlet uniós pénzt jelent, amiből további beruházásokat indíthatnak.
Elhangzott az is, hogy augusztus 31-ig a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB) tőkeemelést hajtanak végre, majd pályázati úton az áramszolgáltatók közreműködésével tudják felhasználni a pénzt.
Hozzáfűzte, hogy további 2 milliárd euró tőkeemelésre pedig azért lesz szükség a MFB-ben, hogy megoldott legyen a kis- és középvállalkozások fokozott támogatása, valamint egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési program is. Utóbbi esetében az uniós támogatás mellé a fejlesztőknek önerőt is bele kell vinni, de a pontos konstrukción még dolgoznak – magyarázta.
Vitézy Dávid a tájékoztatón kiemelt egy 1,8 milliárd eurós tételt is a HÉV és vasúti járműpark megújítására. Hangsúlyozta,
a HÉV-vonalakon teljes járműcsere jön, és mintegy 35 emeletes motorvonat beszerzésére is megállapodást kötöttek.
A kohéziós alapból is érkeznek források
Vitézy felhívta arra is a figyelmet, hogy a 2021–2027-es költségvetés kohéziós alapjából befagyasztott 4,2 milliárd euró felhasználásáról is dönteni kell.: ezekből környezetvédelmi, energetikai és vízügyi fejlesztések válnak lehetővé.
Ennek az aszály elleni védekezésben is fontos szerepe lesz, és 2029-ig lehet majd felhasználni. Ezeket a forrásokat korábban a magyar korrupciós problémák miatt fagyasztotta be az Európai Bizottság, és az ezekre vonatkozó mérföldkövek teljesítése után fogja csak folyósítani – mondta el a miniszter.
A közlekedési és beruházási miniszter arra is kitért, hogy a törvényjavaslat része lesz a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. Ennek értelmében részletesebb és alaposabb vagyonnyilatkozatokat írnak elő minden közszereplőnél. Továbbá a hatósági felülvizsgálatra is létrejön a megfelelő jogszabályi felhatalmazás az Integritás Hatóság számára.
Úgynevezett vádkorrekciós eljárást is létrehoznak, így az Integritás Hatóságnak joga lehet kikényszeríteni a bíróság előtt a nyomozás folytatását. A hatóság a közbeszerzéseknél is beavatkozhat szükség esetén. Továbbá szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, valamint átláthatóvá teszik a magántőkealapok szabályozását is.
Vitézy az elhangzottakhoz hozzátette, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, úgy, hogy ez nem volt része az elvárásoknak.
Ez a sors vár a kekvákra
A miniszter arról is beszélt, hogy a bizottság valójában egy szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását. Azt kérték, hogy egy bonyolult szabályrendszert vezessenek be, „ami valójában működésképtelenségi helyzetet hozott volna létre”, de a kormány azt javasolja, az alapítványok kerüljenek vissza az államhoz.
Ismertette, hogy a felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében augusztus 31-ig tesznek javaslatot arra, hogy visszakerüljenek állami fenntartásba.
Ahol mások is tettek vagyont az alapítványokba, ott az érintett vagyon elkülönítése és visszaadása megtörténik. Állami körbe az kerül vissza, ami állami is volt.
Ami az egyetemeket illeti: nincs arról döntés, hogy egyetlen működési formát tartanak-e elképzelhetőnek, egyeztetni kell arról, hogy milyen működési forma a célravezető – sorolta.
Hosszú út vezet az uniós forrásokig
A Politico beszámolója szerint Magyar Péter múlt pénteki brüsszeli találkozóját követően azt állította, hogy a megbeszélés eredményeként 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás vált elérhetővé Magyarország számára. A politikus az eredményt még a vártnál is kedvezőbbnek nevezte.
A brüsszeli lap ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság egészen másként értelmezi a helyzetet. A cikk szerint az uniós tisztviselők nem pénzkifizetésről, hanem egy politikai megállapodásról beszélnek, amely csupán kijelöli az utat a későbbi források felé. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő a Politicónak úgy fogalmazott: „Nem állapodtunk meg a források kifizetéséről. Egy kötelezettségvállalási listáról állapodtunk meg, amelynek teljesítése augusztus 31-ig kiváltja a források kifizetését”.
(Mandiner)