Adózással foglalkozó szakemberekből, adótanácsadókból toborzott csapatot a Pénzügyminisztérium a vagyonadó szabályainak kidolgozásához – értesült a Magyar Nemzet piaci szereplőktől. Ennek okairól megkérdezték a tárcát, válasz egyelőre nem érkezett. Az ugyanakkor egy kormányhatározatból már tudható, hogy a minisztériumnak június 5-éig, vagyis a mai napig végeznie kell a vagyonadóztatáshoz szükséges jogalkotási feladatok előkészítésével. Érdekes mozzanat, hogy miközben a Tisza a vagyonadó bevezetésén dolgozik, más európai államokban az utóbbi időben elléptek ettől az adótól.
Szakmai körökből az az információ jutott el a Magyar Nemzethez, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői csapatot toborzott a magánszférából. Az adótanácsadókból, adószakértőkből álló csoport fontos feladatot kapott, részt vesz a vagyonadó szabályainak kidolgozásában. Értesülésük kapcsán a múlt hét végén megkeresték a minisztériumot, kíváncsiak voltak ugyanis a részletekre. Például arra, hogy mekkora létszámú a szakmai csoport és egyáltalán miért kellett külsős szereplőket bevonni a jogalkotásba. Megkérdezték: a Pénzügyminisztériumban esetleg nem áll rendelkezésre a megfelelő apparátus, szakértelem?
Választ egyelőre nem kaptak…
Péntekig kapott határidőt a pénzügyminiszter
Azt ugyanakkor a Pénzügyminisztérium megszólalása nélkül is tudni lehet, hogy a vagyonadó kiemelkedő fontosságú a Tiszának. A párt a kampányban, tavaly augusztus végén rukkolt elő egy vagyonadó-koncepcióval, ami arról szólt, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra vetnének ki egyszázalékos közterhet. Kisvártatva az összeghatár jelentősen csökkent: a Nemzet hangja nevű pártszavazás október elsején elindított második körében a Tisza egyebek mellett arról kérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy már az egymilliárd forintos vagyonok után is vagyonadót szedjenek. A válaszadók 96 százaléka igennel szavazott, s végül ez a verzió került a párt februárban bemutatott hivatalos választási ígéretei közé.
Az új adó ügye Kármán András parlamenti meghallgatásán is szóba került. Az azóta hivatalba lépett pénzügyminiszter akkor kifejtette például, hogy az új adót a NAV állapítaná meg, mégpedig a központi adatbázisok alapján. Az adóhivatal bevallási tervezetet küldene azoknak, akiknek az adatok szerint a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot, az érintett pedig akár módosíthatna is a nyomtatvány számain. A miniszter szerint a vagyonadóval „a lakosság döntő többségének nem lesz feladata”.
Ennél azonban hamarosan többet is megismerhet a közvélemény, legalábbis erre lehet következtetni abból a május közepén kelt kormányhatározatból, amely arra kérte fel a pénzügyminisztert, hogy készítse elő a vagyonadó bevezetéséhez szükséges jogalkotást. Kármánnak június 5-éig, vagyis máig szabtak ez ügyben határidőt.
Itt igen, másutt nem
Ha európai példákat keres a vagyonadóhoz, a Pénzügyminisztérium egyre kevesebbet fog találni, kontinensünkön ugyanis manapság már csak az országok nagyon szűk köre alkalmaz klasszikus, teljes nettó vagyonra kivetett adót. Jelenleg három európai államban él ilyen szabályrendszer: Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Az elmúlt évtizedekben több helyen, például Németországban, Svédországban, Franciaországban vagy Hollandiában jelentősen átalakították az ottani vagyonadószabályokat. Részben adminisztratív okok, részben pedig amiatt döntöttek így, mert a vagyonadót a gazdasági versenyképességet csökkentő köztehernek tartották.
A vagyonadónak akad hazai előzménye is, de az erősen kudarcos volt. A közteher bevezetésével idehaza legutóbb a Gyurcsány–Bajnai-kormányok próbálkoztak 2009-ben, az IMF-mentőcsomagot követő megszorításhullám keretei között. Az adó az ingatlanokra és a járművekre terjedt volna ki, de a szabályrendszer legfontosabb részét 2009 végén megsemmisítette az Alkotmánybíróság, mert a jogszabály alkotmányellenes módon írta elő a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítását.
(MNO)