A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Bíró Ferenc Pál ellen, az Integritási Hatóság elnöke ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt – az ügyészség szerint a vádlott többek között felesége luxusautó-használatával, fiktív brüsszeli szerződésekkel és alkalmatlan ismerős foglalkoztatásával összesen 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a hatóságnak.
Az Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenc Pállal szemben hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a 2026. június 5. napján kelt vádiratával vádat emelt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – közölte az ügyészség.
A bejelentés alapján indult ügyben az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően a nyomozó ügyészek először 2025 januárjában hallgatták ki gyanúsítottként Biró Ferenc Pált, valamint feleségét.
Az ezután lefolytatott széleskörű nyomozás – tanúkihallgatások, adatszerzések és ismételt kutatások – után az ügyészség az eljárás során az elnökkel szemben újabb bűncselekmények gyanúját is közölte.
A vádirat szerint Biró Ferenc Pál elnök azután, hogy az Integritás Hatóság két gépkocsivezetővel biztosított számára egy szolgálati személyautót, továbbra is fenntartotta a luxus terepjáróHatóság által fizetett bérletét. Annak használatát ugyanakkor teljesen átengedte feleségének, aki nemcsak jogosulatlanul használta az autót, de azt a hatóság számlájának terhére tankolta is, ezzel mintegy 21 milliós többletköltséget okozva a hatóságnak.
A vádirat rögzíti, hogy az elnök valóban jogosult személyes gépjárműhasználatra és gépkocsivezetőre, ugyanakkor az a részére bérelt személyautóval biztosított volt. Az elnököt személyében megillető jog indokolatlanul több autóra, illetve az elnök hozzátartozója gépjárműhasználatának milliós vagyoni hátrányt okozó finanszírozására nem terjed ki.
Az elnök hivatali helyzetével visszaélve annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját (akik szintén pályázat útján választott és a köztársasági elnök által kinevezett elnökhelyettesek) törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta.
A hatóság szerint Bíró Ferenc fiktív telephelyhasználati szerződést kötött
Biró Ferenc Pál egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel összesen három olyan szerződést is kötött, melyek tartalmai összeegyeztethetetlenek voltak a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokkal. A szerződések részben az elnök által Brüsszelben létrehozni tervezett diplomáciai képviselet felállításával voltak kapcsolatosak. E körben a vádirat tartalmazza, hogy Magyarország kizárólag mint ország létesíthet külképviseletet, erre a Hatóság nem volt jogosult.
A szerződések teljesítése során az Integritás Hatóság összesen több mint 100 millió forintot fizetett ki a külföldi cégnek lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokra, szükségtelenül.
A vád tárgyát képezi az is, hogy az elnök egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a hatóság nevében a tanácsadó cég brüsszeli címére. A vádirat szerint a hatóságnak valójában soha nem volt ott saját irodája. A vádlott ennek ellenére intézkedett arról, hogy a telephelyet bejegyezzék a közhiteles nyilvántartásba.
Az Integritás Hatóság elnöke a külföldi kiküldetései során napidíjra volt jogosult, többek között az élelmezésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Biró Ferenc Pál a jogosan járó összeget felvette, ugyanakkor a részére a Hatóság által rendelkezésére bocsájtott bankkártyával 1.5 millió forintot költött saját szükségleteire, mellyel a Hatóságnak vagyoni hátrányt okozott.
A fentieken túl az elnök 2024-ben úgy alkalmazott egy családi barátot, hogy tisztában volt vele, hogy a férfi nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel, alkalmazása nem egyeztethető össze az Integritás Hatóság feladataival. Az elnök által működtetni tervezett ún. Integritás Akadémia keretei között az alkalmazásban álló férfi olyan témakörökben tervezett oktatást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása.” A férfi munkaviszonya végül a törvény erejénél fogva szűnt meg, mivel kötelező ellenőrzése során nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Ezzel a vádlott 11 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak.
Az elnök a bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak.
AZ ÜGYÉSZSÉG HIVATALI VISSZAÉLÉS, KÖZOKIRAT-HAMISÍTÁS ÉS KÜLÖNÖSEN NAGY VAGYONI HÁTRÁNYT OKOZÓ HŰTLEN KEZELÉS BŰNTETTE MIATT EMELT VÁDAT.
A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az elnököt szabadságvesztésre, pénzbüntetésre ítélje. A vádiratban – a gépkocsihasználatot és a bankkártyás fizetéseket érintően, mellyel a vádlott saját maga gazdagodott – 23 millió forintnyi vagyonelkobzásra is indítványt tettek az ügyészek.
A gépkocsihasználat vonatkozásában a bűncselekményt bűnsegédként elkövető vádlott tekintetében az ügyészség próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.