Frissítette a cementezettek elnevezésű weboldalát a Magyar Helsinki Bizottság, miután beállt Magyar Péter kampányába, amelynek egyértelmű célja a közjogi méltóságok elvtávolítása a hatalomból.
– Magyar Péter eltávolítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és akkor most mi lesz? Hát, hogy még mindig marad 32 olyan fontos közjogi vezető, akiket a Fidesz nevezett ki, pont ezért, hogy szinte elmozdíthatatlanul bebetonozza őket még a következő kormány idejére is – állítja legújabb videójában a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint ezek a vezetők a fékek és ellensúlyok biztosítása helyett a Fidesz iránti feltétlen lojalitásukat biztosították. Ezt követően pedig arról kezdett keseregni a Helsinki képviselője, hogy egyes főméltóságoknak 2037-ig szól a megbízása.
A Magyar Helsinki Bizottság kampányának célja érdekes módon éppen egybeesik azzal, amit Magyar Péter a választási győzelem óta harsog. A szervezet frissítette „Cementezettek” című adatbázisát, amely a hosszú időre kinevezett közjogi tisztségviselőket és azok mandátumát sorolja fel.
A szervezet szerint a jelenlegi intézményvezetők többsége a Fidesz politikai támogatásával került pozícióba, ezért akadályozhatja az új kormány működését.
A jogvédő szervezet közleménye szerint a magyar jogállam helyreállításának kulcskérdése, hogy kik vezetik a független alkotmányos intézményeket. Érvelésük szerint önmagában nem elegendő a független intézmények létezése, ha azok élén olyan személyek állnak, akik korábban a kormányzati politika megbízható támaszainak bizonyultak.
A Helsinki Bizottság számításai szerint a jelenlegi 33 legfontosabb közjogi vezető közül két év múlva még 32 maradhatna hivatalban, öt év múlva 16-an tölthetnék be tisztségüket, és még 2035-ben is hét jelenlegi vezető rendelkezne érvényes mandátummal. A szervezet kiemeli, hogy Polt Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke 2037-ig töltheti be tisztségét, míg Kozma Ákos alkotmánybíró mandátuma szintén az 2030-as évek végéig nyúlik.
A kérdés azonban nem pusztán az, hogy hosszúak-e ezek a mandátumok. Az alkotmányos demokráciákban éppen azért szokás a kulcspozíciókat a választási ciklusokon túlmutató időtartamra betölteni, hogy azok viselői ne legyenek kiszolgáltatottak az aktuális politikai többségnek.
Nem véletlen, hogy maga a Helsinki Bizottság is elismeri: bizonyos esetekben precedens nélküli döntésekre lehet szükség. A szervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az új tisztségviselők kiválasztásához olyan garanciákat kellene teremteni, amelyek valóban biztosítják az intézmények függetlenségét.
A vita aktualitását növeli, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban bejelentette: alaptörvény-módosítással kívánja eltávolítani Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
Ez a szándék már önmagában felveti azt a dilemmát, hogy hol húzódik a határ a jogállami korrekció és a politikai tisztogatás között.
Mint ismert, a miniszterelnök hiába próbálta folyamatosan megfélemlíteni Sulyok Tamást, az államfő eddig jól állta a sarat. Ugyanis Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből való távozásra, egyikük pedig éppen a köztársasági elnök. Az állami intézmények vezetői sorra leszögezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni és mint kiderült, Sulyok Tamást sem olyan fából faragták, hogy engedjen a megfélemlítésnek.
A miniszterelnök ezt követően új szintre emelte az államfő ellen indított hadjáratát, amikor egy vasárnap délután közösségi oldalán bejelentette, hogy másnap meglátogatja a köztársasági elnököt az igazságügyi miniszter társaságában. A poszt nagy médiavisszhangot keltett, Sulyok Tamás pedig nem sokkal később kiadott egy videónyilatkozatot, amelyben leszögezte: önként nem mond le az államfői tisztségről.
Hangsúlyozta, hogy esküje az egész magyar politikai nemzethez köti, és a hatályos alkotmányos rend alapján gyakorolja hatásköreit. A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett, Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy
„egy köztársasági elnököt hivatalából erőszakkal eltávolítani diktatúrában szokás”.
Magyar Péter a csaknem ötperces videónyilatkozatra mindössze egy rövid, személyeskedő bejegyzéssel reagált. „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mint a Rákosi-korszakban
Bóka János fideszes képviselő, az Orbán-kormány európai ügyekért felelős minisztere sem hagyta szó nélkül a témát. „Azt hittem, hogy a Tildy Zoltán lemondatása és a Sulyok Tamás vegzálása közötti párhuzam egy posztnál nem ér többet, de tévedtem” – írta közösségi oldalán a fideszes politikus, aki szerint Magyar Péter „valamivel előzékenyebb, mint Rákosi Mátyás volt”. A diktátor ugyanis magához rendelte Tildyt: „Én pedig magamhoz kérettem – semleges területre, a párt szabadság-hegyi üdülőjébe – Tildy Zoltánt, szóban informáltam őt a történtekről.”
„Gondolom, Magyar Péter is informálni fogja Sulyok Tamást arról, milyen személyre szabott jogalkotással kívánják eltávolítani őt a hivatalából. A lehetőségeknek csak a jó ízlés szab határt, azaz Magyar Péter részéről semmi”
– jegyezte meg Bóka, hozzátéve: van a lehetőségek között gyors és lassú, nagyon és kevésbé megalázó, csak a köztársasági elnököt érintő vagy másokat is sújtó opció egyaránt.Szerinte azonban egy dolog világos: a miniszterelnök célja a hivatalban lévő köztársasági elnök elmozdítása. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter kijelentései nem hagytak szemernyi kétséget sem.
A Velencei Bizottság elé került az ügy
Sulyok Tamás köztársasági elnök korábbi megszólalásaiban hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint
különösen aggasztóak azok a politikai követelések, amelyek az államfő eltávolítását vetik fel, mert ezek sértik a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.
A kialakult helyzetre való tekintettel a köztársasági elnök a minap a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi precedensek szerint a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása súlyos jogállamisági aggályokat vethet fel.
Sulyok Tamásnak jók az esélyei
Bóka János a fentebb említett bejegyzésében egyébként rámutatott arra is, hogy a Velencei Bizottság szerint a személyre szabott jogalkotás – aminek célja valakinek az ellehetetlenítése vagy helyzetbe hozása – egyértelműen ellentétes a jogállamisággal. Ezt az alapelvet a Velencei Bizottság számos véleményében kimondta. Bóka János felidézett néhány esetet is, hogy alátámassza állítását:
- „A bizottság leszögezte, hogy azok a jogszabály-módosítások, amelyek egy meghatározott személy ellen irányulnak (az úgynevezett ad hominem jogalkotás), ellentétesek a jogállamisággal.”
- „Nem helyénvaló az állam számára, hogy meghatározott személyek ellen irányuló jogszabályokat fogadjon el.”
- „A bizottság visszatérően aggodalmát fejezte ki az ad hominem jogalkotás elfogadásával szemben, ami valójában nem a [szabályozási] rendszer javítását, hanem hivatalban lévő személyek elmozdítását célozza.”
A fideszes képviselő rámutatott: ha ez megtörténhet, akkor a köztársasági elnöki intézmény végzetesen megrendül és a Tildy-ügy párhuzama itt is megáll. Szerinte innentől kezdve a köztársasági elnök pozíciója a mindenkori parlamenti kétharmad politikai érdekeitől függ, és a köztársasági elnök megszűnik pártpolitikai értelemben semleges szereplő lenni.
„Az igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán többször is hangsúlyozta elkötelezettségét a jogállamiság és a szakmaiság követelményei mellett. Most lehetősége van mindezt bizonyítani” – írta Bóka János.
Sikerülhet Magyar Péter terve?
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak korábban elmondta: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg.
A példa jól mutatja, hogy még jelentős politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket
– hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Hasonlóképpen fogalmazott Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is, aki arra mutatott rá: ha Sulyok Tamás kitölti a ciklusát, az a magyar demokrácia erősségét, ha nem tudja kitölteni, az a demokrácia meggyengülését jelezné.
(MNO)