Pénteken lép életbe az EU migrációs paktuma, nehéz helyzetbe fog kerülni Magyarország

Június 12-én életbe lép az Európai Unió új menekültügyi rendszere, amelyet hivatalosan migrációs és menekültügyi paktumnak neveznek. A 2015–2016-os menekültválság után egy évtized kellett ahhoz, hogy a tagállamok legalább papíron újraszabják az európai menekültügy teljes működését. 

A megállapodás tíz egymáshoz kapcsolódó jogszabályból áll, és a belépés, a regisztráció, az előszűrés, a menekültügyi eljárás, a visszaküldés, a tagállami felelősség és a szolidaritás szabályait rendezi át.

Az Európai Bizottság szerint a cél az, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a külső határokon az illegális bevándorlókkal szemben, gyorsabb legyen a menekültügyi eljárásokban és közben egyetlen tagállamot se hagyjon magára nagy migrációs nyomás esetén.

A bevezetés időzítése látszólag meglepőnek tűnhet, hiszen az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma jelenleg csökken.

A Frontex adatai szerint 2026 első négy hónapjában valamivel több mint 28 500 illegális határátlépést regisztráltak az EU külső határain, ami 40 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Ez töredéke a 2015-ös válság számainak, és jóval alacsonyabb a 2023-as szintnél is. Brüsszelben úgy vélik, most érkezett el a kedvező pillanat az átállásra, mivel csekélyebb külső nyomás mellett lehet kipróbálni az új eljárásokat. Ez pedig lehetővé tenné azt, hogy kellőképpen felkészüljenek egy újabb válsághelyzetre.

A reform lényege a régi dublini logika megerősítése: 

főszabály szerint az a tagállam felel az illegálisan érkezők ügyéért, ahol először beléptek az Európai Unióba. Ez különösen Olaszországot, Görögországot, Spanyolországot és Ciprust hozza nehéz helyzetbe, vagyis azokat az országokat, amelyek a földrajzi helyzetük miatt a legtöbbször elsőként találkoznak a Földközi-tengeren vagy a keleti útvonalon érkezőkkel. 

A rendszer előszűrésre törekszik. Minden illegális bevándorlót azonosítani kell, rögzítik az ujjlenyomatukat és az arcképüket, biztonsági és egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük, adataikat pedig be kell vinni az Eurodac-rendszerbe. Ez az adatbázis a jövőben jóval fontosabb szerepet játszik majd: a hatóságok rögtön láthatják majd, hogy az illetőt regisztrálták-e már egy másik tagállamban, hol lépett be, adott-e be korábban menedékkérelmet, és melyik állam felel az ügyéért.

A reform legvitatottabb része a határon folytatott menekültügyi eljárás. Ez azokat érinti, akiknek a származási országa alapján kevés esélyük van a menedékjog megszerzésére, biztonsági kockázatot jelenthetnek, vagy a hatóságok szerint félrevezették az eljáró szerveket. A paktum gyakorlati logikája szerint róluk már a külső határ közelében gyorsított eljárásban kell dönteni. 

A hatóságok legfeljebb tizenkét hét alatt bírálják el a kérelmet, és elutasítás esetén további tizenkét héten belül el kell indítani a visszatoloncolás folyamatát. Az érintetteket ezalatt zárt vagy szigorúan ellenőrzött létesítményekben tarthatják.

Ami Magyarországot illeti, az Orbán-kormány éveken át azt hirdette, nem hajtja végre az uniós migrációs megállapodást. A magyar menekültügyi szabályozás több ponton már eddig is szembement az uniós joggal. A 2024-es európai bírósági ítélet nyomán Magyarországnak egyszeri 200 millió eurós bírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot kell fizetnie a menekültügyi szabályok megsértése miatt. 

A 2026-os uniós szolidaritási keretben Magyarország Szlovákiához hasonlóan nem tett felajánlást: nem vállalt áthelyezést, pénzügyi hozzájárulást vagy más, például technikai segítséget sem.

Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nincs rögzített magyar vállalás.

Felmerülhet a Görögországnak nyújtandó segítség. Athén a migrációs nyomás alatt álló tagállamok közé tartozik, ezért részesülhet a szolidaritási alapból. A magyar kormány számára egy görög határvédelmi segítség vállalása kényelmesebb lenne, mint menekültek átvétele vagy pénz befizetése: illeszkedne ahhoz az üzenethez, hogy Magyarország a külső határok védelmében kész részt venni, de nem akar menedékkérőket befogadni.