Kína is reagált arra, hogy a Tisza Párt felülvizsgálná a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását. Peking számára a projekt nem csupán egy közlekedési fejlesztés, hanem a magyar–kínai stratégiai partnerség fontos alappillére, ezért komoly bizonytalanságot okozhatnak azok a politikai nyilatkozatok, amelyek megkérdőjelezik a beruházás jövőjét.
Megérkezett a kínai reakció a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyében. Megszólalt a kínai magyar, nyilatkozatából pedig az látszik, hogy a kommunikációs tér és a valóság némiképp eltér egymástól – írja a Világgazdaság. Vitézy Dávid többször is utalt rá, hogy problémának tartja ezt a beruházást, majd múlt pénteken közölte: a kormány elrendeli a teljeskörű átvilágítását. Minden üzleti dokumentumot nyilvánosságra hoznak – jelezte.
Az ügy pedig innentől válik igazán érdekessé, mert ehhez a kínai félnek is hozzá kell járulnia – hívja fel a figyelmet a Világgazdaság. Vitézy Dávid is beszélt arról, hogy a kínaiak együttműködésére is szükség van, hiszen egy nemzetközi szerződésen alapul a beruházás. Ekkor közölte azt is, hogy a kormány döntött arról, hogy ezt a kezdeményezést hivatalosan is a külgazdaságért felelős miniszterrel közösen megtegye. Most már azt is tudjuk, hogy ez eddig egyáltalán nem történt meg.
A kínai nagykövet megszólalt
Pénteken ugyanis az országgyűlési választások után először tartott sajtótájékoztatót a budapesti kínai nagykövet. Az Index tudósítása szerint Gong Tao többször is hangsúlyozta, hogy a pragmatikus együttműködés jellemzi a két ország kapcsolatát. Felvette a kapcsolatot az új magyar külügyminiszterrel, Orbán Anitával, és tervezi a kapcsolatépítést más tárcákkal is. Arra is emlékeztetett, hogy hamarosan indulnak a megújuló energiákra fókuszáló kínai beruházások
- az elektromos autók,
- napelemek
- és az akkumulátorgyártás terén.
Ezek a kínai beruházások nagyban hozzájárulnak a magyar GDP-hez és a munkahelyteremtéshez. A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai beruházások során törekszenek rá, hogy minél több magyar alvállalkozót vonjanak be, és minél inkább magyar nyersanyagot használjanak. A szegedi BYD-nek már több mint 160 magyar és több mint 300 külföldi beszállítója van. A gyárakban a munkaerő 70 százaléka magyar, és ha beindul az üzemszerű termelés, akkor ez az arány még magasabb lehet - emelte ki a nagykövet.
(MNO)