Tokatábornok: Az EU-s pénzeket a haderő helyett az egészségügyre kell költeni

Nem számít a honvédelmi költségvetés rendkívüli növekedésére az első két évben Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, aki szerint az Európai Unióból érkező plusz forrásokat a haderő helyett az egészségügy és a szociális rendszer problémáinak kezelésére kellene fordítani. 

A tárcavezető az Indexnek adott interjújában beszélt a honvédség stabil működéséről, a katonai morál helyreállításáról és az előző miniszter irodafejlesztéseinek leállításáról.

A miniszter elmondta, hogy a honvédelem költségvetése a kötelező, GDP-arányos 2 százalékos szinttel stabil alapokon nyugszik, és a Pénzügyminisztériummal közösen már dolgoznak a 2035-ig tartó védelmi költségvetési pályán, amely a tervek szerint eléri majd a 3,5 százalékot. Ugyanakkor Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy tekintettel kell lenni az ország gazdasági teherbíró képességére és a más társadalmi ágazatokban tapasztalható súlyos hiányosságokra is. 

„Az első két évben nem valószínű, hogy ezen a 2 százalékon felül plusz forrásokhoz jutunk, hiszen sokkal nagyobb problémák vannak például az egészségügyben vagy a szociális rendszerben. Az Európai Unióból érkező plusz pénzeket ott kell elkölteni, nem pedig a haderőre” 

– nyilatkozta a miniszter, hozzátéve, hogy a honvédség fejlesztése nem szakadhat el a többi hivatásrend, így a rendőrök vagy a tűzoltók helyzetétől sem. 

„Az előző miniszter például 13 plusz 5 milliárd forintot akart elkölteni a saját irodájának a fejlesztésére. Ezt a pénzt azonnal elvontam tőlük, és átcsoportosítottam a laktanyák korszerűsítésére” – fejtette ki a miniszter.

Hozzátette: „mi nem urizálunk, hanem ha van forrásunk, azt igyekszünk közvetlenül a katonáknak odaadni.”

Ruszin-Szendi elmondta, hogy látogatásai során maga is minimalistább módon jár el, és luxusszállodák helyett laktanyákban vagy a katonákkal az erdőben alszik.

A miniszter az azonnali intézkedések között említette a katonai identitás és a morál helyreállítását. Ennek részeként a Petőfi laktanya és más alakulatok is visszakapják történelmi neveiket. Emellett jogszabályi szinten rendezik a katonák pihenőidejét és szabadságait, valamint a jövőben bevonják az állományt a döntéshozatali folyamatok előkészítésébe.

Az új vezérkari főnök, Sándor Zsolt vezérezredes kinevezését is a bizalom alapelveivel indokolta. Mint fogalmazott, a modern hadvezetés alapja a bizalom: „Zsolttal ez a bizalmi viszonyunk hosszú évekre nyúlik vissza. A harcászatról, a hadműveletekről és a hadászatról is pontosan ugyanazt gondoljuk.” Sándor Zsolt a volt helyettese a bukásakor Ruszin-Szendi Romulusznak.

(mandiner)