Ha valóban háború törne ki, és életbe lépne az 5. cikkely, valamennyi szövetséges – köztük az Egyesült Államok is – a lehető legnagyobb mértékben mozgósítaná képességeit – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
A szövetséges államok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Rutte kiemelte: a tervezés során azonban most figyelembe kell venni, hogy az amerikai hozzájárulás valamivel kisebb lesz, mint korábban.
„Ezt a hiányt az európai országok töltik ki jelenleg . Ennek egy része már megtörtént, más része folyamatban van, és összességében jó helyzetben vagyunk” – tette hozzá.
Hangsúlyozta:
a NATO-erőmodell elsősorban tervezési eszköz, amelynek keretében figyelembe kell venni, hogy Washington több hadszíntéren is jelen van, ezért valamelyest mérsékelnie kellett hozzájárulását.
Közölte, hogy az Egyesült Államok korábban már jelezte a csökkentést, amely azonnali hatályú, ugyanakkor ennek következményeit az európai szövetségesek fokozatosan ellensúlyozzák.
Az ukrajnai helyzetről szólva azt mondta, hogy Kijev továbbra is eredményesen védekezik, miközben az orosz hadsereg havi szinten 30-35 ezer főt veszít.
Kiemelte, hogy a szövetségesek folyamatosan dolgoznak azon, hogy Ukrajna megkapja a harc folytatásához és a városok, valamint a létfontosságú infrastruktúra védelméhez szükséges fegyverrendszereket és légvédelmi eszközöket.
A főtitkár szerint az Egyesült Államoknak számolnia kell azzal, hogy egyszerre több hadszíntéren is helyt kell állnia, ezért a NATO tervezésében egyértelműen rögzíteni kell, milyen erőforrásokra lehet számítani.
Donald Trump amerikai elnök szerepéről szólva Mark Rutte azt mondta:
az elnök sokat tett Ukrajnáért, mivel tavaly februárban újraindította a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború lezárása érdekében.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve elmondta:
a NATO-nak ismét valódi katonai szövetséggé kell válnia, amely képes az elrettentésre és vezető szerepet vállal Európa hagyományos védelmében.
A tárcavezető szerint a hidegháború utáni időszakot követően a szövetségnek ismét „keményvonalas” katonai szövetséggé kell válnia, amely valódi katonai képességekkel rendelkezik, képes az elrettentésre az európai kontinensen, és meghatározó szerepet játszik Európa hagyományos védelmében. Hangsúlyozta, hogy a hágai NATO-csúcstalálkozón számos kötelezettségvállalás született, amelyek végrehajtásában több tagállam előrelépést tett, ugyanakkor egyes országoknak még növelniük kell erőfeszítéseiket.
A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek találkozóját követően a honvédelmi miniszter magyar újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: „nagyon nagy szeretettel fogadtak minket magyarokat, újra jó magyarnak lenni itt a NATO központban”.
A július 7-8-ára Ankarába tervezett NATO-csúcstalálkozót előkészítő miniszteri találkozó eredményeire utalva Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta: a NATO továbbra is tudja, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy az észak-atlanti térség békéje, biztonsága fennmaradjon.
Megtisztelőnek nevezte, hogy Mark Rutte NATO-főtitkárral személyesen beszélhetett arról, Magyarország mit és hogyan kíván tenni a jövőben. Hangsúlyozta: „mondtam nekik, hogy visszatértünk”. Régen is az volt a stratégiája Magyarországnak, hogy „a szövetséggel együtt be, együtt ki”, és erre számíthatnak a jövőben is, aminek – szavai szerint – a NATO-főtitkár rendkívül örült.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.