Nyílt levélben kér egyeztetést Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztertől a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás tervezett módosításáról.
Az MTI-hez szombaton elküldött, Pajna Zoltán MÖOSZ-elnök által aláírt, nyílt levél szerint a szövetség a sajtóból értesült, hogy a Tisza Párt a polgármesteri illetmények jelenlegi szinten történő befagyasztását, a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését, valamint az illetményhez rögzített átalány-költségtérítési jogosultság megszüntetését célzó javaslatot nyújtott be.
Szervesen érinti őket, mégis csak utólag értesültek
A szervezet nem vitatja, hogy a megválasztott országgyűlési és önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek példát kell mutatniuk a közpénzek felhasználása terén, és ebbe a javadalmazásuk mérsékelt szinten történő tartása is beletartozik.
SÉRELMESNEK TARTJÁK UGYANAKKOR, HOGY A JAVASLATOT AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS NÉLKÜL NYÚJTOTTÁK BE.
A MÖOSZ jelezte: míg a polgármesterek illetményét a jelenlegi szinten tartanák, addig a vármegyei közgyűlések elnökeinek bérezését a felére kívánják csökkenteni, az átalány-költségtérítés megvonásával együtt pedig ez ténylegesen 65 százalékos csökkentést jelentene. Ilyen mértékű megvonás nincs arányban azzal, hogy a vármegyei közgyűlések a választópolgárok mekkora hányadát képviselik. A 2024-es önkormányzati választáson csaknem 3,3 millió választópolgár adta le szavazatát a vármegyei listákra – fogalmaztak.
A javaslat nem veszi figyelembe, hogy valódi munka zajlik
A javaslatot nemcsak azért tartják sérelmesnek, mert nem tartja tiszteletben az egyenlő bánásmód elvét, hanem azért is, mert azt sugallja a választópolgároknak, mintha
a vármegyei közgyűlések csak érdemi munka nélküli találkozóhelyek lennének
– fejtette ki a szövetség.
A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatköre 2012-től jelentősen átalakult, intézményfenntartó önkormányzatokból a területfejlesztés, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer meghatározó szereplőivé váltak.
A 2014-2020-as, valamint a jelenleg is zajló 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban a vármegyék egyik legfontosabb feladata a területi tervezés megvalósítása, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, majd a jelenleg is zajló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fejlesztési célkitűzéseinek hatékony lebonyolítása, vármegyei koordinációjának megvalósítása, a projektek végrehajtásával összefüggő projektmenedzsmenti és szakmai támogatás ellátása, ami leginkább a megyei jogú városokénál sokkal kisebb szakmai apparátussal bíró kis- és középtelepülések esetében kulcsfontosságú – jelezték.
PÉLDAKÉNT EMLÍTETTÉK, HOGY A KÉT OPERATÍV PROGRAM SORÁN ÖSSZESEN TÖBB MINT 15 600 PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN MŰKÖDTEK KÖZRE, 3000 MILLIÁRD FORINTOT MEGHALADÓ ÉRTÉKBEN.
Nyílt levelében a MÖOSZ személyes egyeztetést kér a minisztertől, hogy részletesen megvilágíthassák a vármegyei közgyűlések által ténylegesen elvégzett feladatokat.