Páros interjút készített a Der Standard a héten Bécsbe látogató Orbán Anita magyar és Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszterrel.
Az első kérdések között szerepelt, hogy a visegrádi négyek tervezett kibővítésétakadályozhatja-e, hogy az elmúlt időszakban ez a formáció leginkább Orbán Viktorhoz, a nemrég megbukott magyar miniszterelnökhöz volt köthető. Beate Meinl-Reisinger szerint ezek a nemzetközi formációk nem politikai kampányokhoz és politikusi márkanevekhez kapcsolódnak, hanem konkrét területeken teszik lehetővé az érintett országok együttműködését.
Jelenleg egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, és a visegrádi országok együttműködése ebben egy nagyon fontos állomás, hiszen rengeteg közös érdekünk van. (…) Együtt erősebbek vagyunk – nem az EU-val szemben, hanem az EU-n belül
– fogalmazott az osztrák külügyminiszter.
A lap riportere arról kérdezte Orbán Anitát, hogy mi a helyzet Magyarországon az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leválás ügyében. Megemlítette, hogy a Tisza Párt programja ennek a folyamatnak a lezárását 2035-ig kitolná. Orbán Anita ezzel kapcsolatban kifejtette: számos függőséget örököltünk az előző kormánytól, így például a paksi atomerőmű orosz technológiára és orosz üzemanyag-ellátásra épül, az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból származik.
A kormány nemrég kezdte meg a működését, jelenleg még elemezzük ezeket a függőségeket. Ráadásul be kell tartanunk a választási ígéretünket, miszerint biztosítjuk a biztonságos és megfizethető energiaellátást
– mondta a magyar külügyminiszter.
Meinl-Reisinger megjegyezte: nem szerencsés csupán egyetlen energiaforrásra hagyatkozni, mert az sebezhetővé teszi az adott országot a zsarolással szemben. „Az európai többség azt támogatja, hogy ne térjünk vissza a régi függőségekhez, inkább a saját energiaforrásainkba kell befektetnünk. Ez Ausztriára is vonatkozik annak ellenére, hogy az FPÖ az orosz szankciók ellen kampányol, és az orosz gázhoz való visszatérést szorgalmazza.”
A riporter felidézte, hogy Orbán Viktor konfrontatív álláspontot képviselt Brüsszellel szemben a migráció ügyében, ennek folyományaként Magyarország továbbra is napi egymillió eurós bírságot fizet – de mit tervez ezen a téren az új magyar kabinet? Orbán Anita leszögezte: a Tisza-kormány is ellenzi az illegális migrációt.
Ezért tovább fogjuk erősíteni a határvédelmünket, ugyanakkor az előző kormánnyal ellentétben együtt akarunk működni az európai partnereinkkel.
Meinl-Reisinger is elismerte, hogy a migráció kihívást jelent a nyugati társadalmaknak, a munkaerőpiacnak, az oktatásnak. „Meg vagyunk győződve arról, hogy csak közös európai megoldás létezhet. (…) Ahhoz, hogy élvezhessük a közös európai szabadságunkat, a migráció kérdését kézben kell tartani. Jó úton haladunk.”
Az uniós források befagyasztásának feloldásával kapcsolatban Orbán Anita elmondta: egy átfogó reformcsomagot kell megvalósítanunk, köztük olyan projekteket, amelyeket augusztus 31-ig be kell fejeznünk. „Ez a határidő nagyon szoros, de tartanunk kell. Már benyújtottunk egy jogalkotási csomagot, amely tartalmazza a szükséges reformok nagy részét.” Meinl-Reisinger megjegyezte: mindez elképesztő tempóban zajlik.
Szükségünk van Magyarországra mint erős partnerre egy erős Európában. Ezért olyan fontos a jogállamiság megerősítése
– tette hozzá.
Arról is kérdezték Orbán Anitát, igaz-e, hogy a magyar Külügyminisztériumban a választások után számos dokumentumot megsemmisítettek. A miniszter tömören válaszolt:
Igen, elég sok mindent ledaráltak.
A magyar–ukrán viszony alakulását firtató kérdésre a külügyminiszter úgy fogalmazott: „mindig is azt mondtuk, hogy először a kisebbségi kérdéssel akarunk foglalkozni. (…) Közvetlenül a hivatalba lépésünk után megkezdtük a tárgyalásokat, és megállapodás született a magyar közösségnek például az oktatásban és a közigazgatásban megvalósítható kisebbségi jogairól, ezt most az ukrán parlament elé kell terjeszteni. A kérdés fontos az Ukrajnával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások szempontjából is, amelyek most kezdődtek” – fogalmazott az osztrák lapnak Orbán Anita.