Itt a Tisza alaptörvény-módosítási javaslata: elnökcsere, egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be a tisztséget 🔁

A kormány.hu-n hétfőn megjelent tervezet az első olyan alaptörvény-módosítás, amelyet a Tisza-kormány nem egyéni képviselői indítványként, hanem rendes társadalmi egyeztetésre bocsátva nyújt be. 

A párt korábbi módosításait – köztük az Orbán Viktor újraválasztását kizáró 16. módosítást – éppen amiatt érte sok bírálat, hogy a képviselői indítvány formájával megspórolták az egyeztetést. 

A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.

Az indoklás úgy összegez: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”.

Magyar Péter korábban többször jelezte, hogy az új alaptörvényt a folyamat végén népszavazással erősítenék meg. 

A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és 9 pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit:

• Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: 

egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. 

• A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
• Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
• Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
• Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
• Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
• Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét.
• A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
• Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: A cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől. 

Az „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” része a következő 34-36. ponttal egészül ki: „34. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint." 

A Fidesz frakciójából a következő politikusok már mindannyian több mint 12 éve töltenek be parlamenti mandátumot. 

A frakció legidősebb veteránjai közé tartoznak, akik már 20 évnél is hosszabb ideje döntenek a törvényekről: 

Németh Zsolt, Szijjártó Péter, Lázár János, Horváth László, Vitányi István, Zsigó Róbert, Balla György, V. Németh Zsolt és Balla Mihály.

Mindannyian a 12 éves időkorláton túl lévő, többciklusos képviselők: 

Gulyás Gergely, Kocsis Máté, Pócs János, Ágh Péter, Bencsik János, Gyopáros Alpár, Budai Gyula, Tilki Attila. 

Éppen most töltötték 12. évüket az Országgyűlésben: 

Tuzson Bence, Witzmann Mihály és Kovács Sándor. 

A KDNP frakcióból a javaslat értelmében a következő politikusok nem kaphatnának többé helyet az Országgyűlésben, mivel már mind túl vannak a 12 éven: 

Simicskó István és Hargitai János – a frakció legrégebbi tagjai (28 éve, 1998 óta képviselők).

Rétvári Bence és Seszták Miklós – Ők is több mint 12 éves mandátummal rendelkező politikusok. 

A hatfős Mi Hazánk frakcióját is megvágná az új szabályozás, mivel a párt több vezető politikusa korábban jobbikosként kezdte a parlamenti pályafutását, így az ő idejük is lejárt: 

Dúró Dóra és Apáti István – a javaslat értelmében nem lehetnének többet Országgyűlési képviselők, ugyanis 16 éve mandátummal rendelkeznek.