„Kérjük, hogy a sürgősségi osztályokat valóban csak indokolt, halaszthatatlan esetben keressék fel!” – kérte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán. A higanymozgású Hegedűs ezt azzal indokolta, hogy a tapasztalatok szerint sokan a forró nappalok helyett „inkább az esti, éjszakai, hűvösebb órákban keresik fel az osztályokat” panaszaikkal. Viszont ilyenkor kevesebb a dolgozó, mint nappal, ezért „a kevésbé sürgős panaszok ellátása hosszabb várakozási idővel járhat”.
Életveszélyes tünetek, zavartság, ájulás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos kiszáradás vagy hőguta gyanúja esetén azonnal ellátásra van szükség, más panaszok esetén viszont azt kérte a miniszter, hívjuk a háziorvosi, ügyeleti vagy telefonos tanácsadási (1830) lehetőségeket. A várótermi klimatizálás nem mindig tud lépést tartani a hőséggel, az ajtók nyitogatása miatt „a várótermek hőmérséklete kellemetlenül magas lehet”. Azt kérte ezért, vigyen magával mindenki vizet, ha ellátásra jelentkezik.
A hőhullámmal kapcsolatosan arról írt, a magas hőmérséklet, az elmaradó éjjeli lehűlés, a páratartalom fokozza a kimerültséget, a fejfájást, a szédülést és a rosszullétek kockázatát. „Ilyenkor romlik a koncentráló képesség, nagyobb eséllyel következnek be súlyosabb közlekedési vagy munkahelyi balesetek” – fogalmazott Hegedűs.
Veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők, valamint azok, akik a szabadban vagy meleg munkakörnyezetben dolgoznak. Tanácsai:
- fogyasszunk bőségesen folyadékot, lehetőleg vizet,
- kerüljük a tűző napot, illetve a nehéz fizikai munkát és a sportolást a legmelegebb órákban, különösen 11 és 16 óra között,
- viseljünk könnyű, világos ruházatot, használjunk sapkát, kalapot, napszemüveget és fényvédő krémet,
- a lakásokat, munkahelyeket reggel és késő este szellőztessük, napközben árnyékolással próbáljuk mérsékelni a felmelegedést,
- figyeljünk egymásra, főleg az egyedül élő, idős vagy beteg hozzátartozókra, akiket érdemes gyakrabban felkeresni.