A közzétett érvelés alapja, hogy az elmúlt tizenhat évben a kormányzat olyan államigazgatási rendszert épített ki, amely a hosszú távú kinevezések és a kétharmados többséghez kötött szabályok révén egy választási vereség után is képes lenne fenntartani a befolyását.
A fröcsögés hangsúlyozza, hogy a közjogi méltóságok esetében a formális jogszerűség önmagában nem elegendő, hiszen a tisztséggel járó erkölcsi kötelességek teljesítése, valamint az emberi méltóság, a jogállamiság és a nemzet egységének védelme ugyanilyen fontos elvárás.
A miniszter párhuzamot von az elmúlt időszak köztársasági elnökeinek tevékenysége között. Úgy véli, míg Schmitt Pál a plágiumügye, Novák Katalin pedig a kegyelmi botrány miatt veszítette el a közbizalmat és kényszerült lemondásra, addig Sulyok Tamás felelőssége elsősorban a hallgatásában rejlik.
Az értékelés szerint a jelenlegi államfő elmulasztotta a határozott fellépést, amikor a hatalom képviselői kirekesztő és megbélyegző nyelvezetet használtak magyar állampolgárokkal, bírákkal, újságírókkal és civil szervezetekkel szemben.
Emellett hiányolja az államfő határozott megszólalását a bántalmazott gyermekek védelmében a kegyelmi botrányt követően, valamint a hazai roma közösséget vagy a határon túli magyarokat, köztük a felvidéki magyarokat érintő ügyekben.
Az állásfoglalás rámutat arra, hogy a hallgatás és az erkölcsi iránymutatás hiánya ugyanolyan súlyú felelősséget von maga után, mint egy elfogadhatatlan cselekedet. Amennyiben egy választási győzelem után a jelenlegi közjogi tisztségviselők nem mondanának le önként, a javaslat szerint az új többségnek módosítania kellene az Alaptörvényt.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.