Újabb fordulópont az európai állattartásban: az Európai Bizottság még az idén jogszabályi javaslatot készíthet a ketreces tartás kivezetéséről a baromfiágazatban. A döntés különösen érzékenyen érintheti Magyarországot, ahol a tojótyúkok döntő részét még mindig ketreces technológiában tartják, így a tojás ára szinte biztosan drágulna.
Egyelőre nem végleges tilalomról, hanem bizottsági menetrendről van szó.
Az Európai Bizottság július elején elfogadott állattenyésztési stratégiája szerint célzott állatjóléti jogszabály-módosításokat készítenének elő a tojótyúkok, a brojlerek és a sertések esetében.
A dokumentum az átállást különböző átmeneti időszakokkal és pénzügyi támogatással képzeli el, vagyis Brüsszel is számol azzal, hogy a gazdálkodók számára újabb jelentős beruházási terhet jelentene a változás. Az uniós baromfitartási szabályok legutóbb 2012. január 1-jén és 2013-ban változtak érdemben, amikor a hagyományos ketreceket betiltották, és a tojótyúkok számára kötelezővé tették a nagyobb, fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt berendezéseket.
A legnagyobb hatása várhatóan a tojáságazatban lenne az intézkedésnek.
Magyarországon ugyan az elmúlt években csökkent a ketreces tartás aránya, de továbbra is ez a meghatározó technológia. A Baromfi Termék Tanács adatai szerint, az utóbbi években 4–4,3 millió tyúkot állítottak termelésbe, a regisztrált tojástermelés pedig évi 1,2 milliárd darab körül alakult. A hazai önellátottság a háztáji termeléssel együtt nagyjából 80 százalékos.
A magyar tojáságazat szerkezete azonban jelentősen eltér az uniós átlagtól.
Míg az EU-ban 2024-re a ketreces tartás aránya 38,1 százalékra csökkent, Magyarországon az utóbbi öt évben 84,4 százalékról 75,3 százalékra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy az átállási kényszer nálunk jóval nagyobb lenne, mint azokban a tagállamokban, ahol a termelők már korábban nagyobb arányban álltak át mélyalmos, szabadtartásos vagy ökológiai rendszerekre.
Gazdasági szempontból az átállás három fő területen okozhat feszültséget:
- Az első a beruházási igény: a ketreces rendszerek lecserélése vagy átalakítása új istállótechnológiát, nagyobb férőhelyigényt, más tartástechnológiát és sok esetben telephelyi fejlesztést követelhet.
- A második a termelési költség: az alternatív rendszerekben jellemzően magasabb lehet az élőmunka-, alom-, energia- és állategészségügyi költség.
- A harmadik a piaci verseny: ha az importtermékekre nem vonatkoznak azonos állatjóléti elvárások, akkor az uniós termelők versenyhátrányba kerülhetnek az olcsóbb, harmadik országból érkező tojással vagy tojástermékekkel szemben.
A fogyasztói árakra gyakorolt hatás sem lenne elhanyagolható. A KSH adatai szerint az étkezési tyúktojás felvásárlási ára (tehát amennyiért a termelők értékesítették) 2025-ben darabonként 50 forint volt, ami 23 százalékkal meghaladta a 2024-es szintet.
Egy kötelező technológiaváltás újabb költségsokkot jelenthetne, amelynek egy része idővel megjelenne a bolti árakban is. Ez különösen érzékeny kérdés, mert a tojás alapvető élelmiszer, a magyar fogyasztás pedig továbbra is magas: a legutóbb mért adat szerint fejenként évente 233 darab körül alakult.
(Világgazdaság)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.