Orbán-hatás: az OECD bebizonyította, hogy a magyar reálbérek 2021 és 2026 első negyedéve között közel 30 százalékkal emelkedtek

A magyarok fizetéséről közölt figyelemre méltó összehasonlítást az OECD.

A nemzetközi szervezet legfrissebb foglalkoztatási jelentésében azt vizsgálta, hogyan változtak a reálbérek – vagyis a vásárlóerővel korrigált keresetek – 2021 első negyedéve és 2026 első negyedéve között. Az eredmény alapján Magyarország az OECD-tagállamok élmezőnyébe került: csak Törökország előzi meg, a magyar reálbérek öt év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedtek.

A közzétett grafikon szerint a magyar adat jelentősen meghaladja az OECD átlagát, és olyan országokat előz meg, mint Lengyelország, Mexikó vagy Litvánia. Eközben több fejlett gazdaságban – köztük Olaszországban, Csehországban, Svédországban vagy Ausztráliában – még mindig alacsonyabb a reálbérek szintje, mint öt évvel ezelőtt.

A nemzetközi összehasonlítást a hazai statisztikák is alátámasztják . A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2026 áprilisában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 772 200 forint, míg a nettó átlagkereset 541 200 forint volt.

A bruttó átlagkereset egy év alatt 9 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,2 százalékkal emelkedett.

A KSH szerint a nettó bérek gyorsabb növekedésében jelentős szerepet játszott a családi adókedvezmény bővítése, valamint a többgyermekes és a fiatal édesanyákat érintő személyijövedelemadó-kedvezmények kiterjesztése.

Mindezek mellett a reálkeresetek 8,9 százalékkal emelkedtek, miközben az infláció áprilisban 2,1 százalék volt. A mediánkeresetek szintén jelentősen nőttek: a bruttó mediánbér 616 ezer, a nettó mediánkereset pedig 436 400 forintra emelkedett, ami éves összevetésben 9,1, illetve 11,1 százalékos növekedést jelent.

(Világgazdaság)