Sulyok Tamás aláírta az alaptörvény-módosítást, megszűnik államfői megbízatása

Sulyok Tamás közölte, hogy a hatályos Alaptörvény értelmében „az alkotmányos elveket sértő”, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módja élni. 

Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után, eleget teszek

– jelentette ki Sulyok Tamás. 

Szerinte ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár az országra nézve. Arról beszélt, hogy ami most a köztársasági elnöki intézményt éri, az alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan.

Ez a mondat pedig szerinte „azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép”, amelyek „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra”.

Azt is megindokolta, hogy azért nem mondott le, mert a lemondását követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme ezt az egyetlen utat hagyta.

Úgy látja, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában.

„Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein. A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az Alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az Alaptörvény módosításában látta” – fejtette ki Sulyok Tamás.

Azt is elmondta, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Így most már az alkotmányozó hatalom szabadon dönt a magyar alkotmány, az Alaptörvény tartalmi kérdéseiről, „a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról is.”

Közölte, hogy aláírása köztársasági elnöki kötelezettségei és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletének végső pecsétje.

Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy a döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni – közölte Sulyok Tamás.

Beszéde végén úgy fogalmazott: 

„Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!”

A többek között a köztársasági elnök eltávolításáról szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el, amely egyetlen mondattal rendelkezik arról, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Innentől számítva öt napja volt az államfőnek, hogy döntsön arról, aláírja-e, vagy még azt megelőzően lemond, abban az esetben viszont Forsthoffer Ágnes házelnökre maradt volna az aláírás. 

Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak

– mondta nemrég az Indexnek adott interjúban a köztársasági elnök.

(index)