Kitölti a rendelkezésére álló időt Sulyok Tamás az Alaptörvény 17. módosításának kihirdetésével kapcsolatban.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig még aznap elküldte aláírásra a köztársasági elnöknek a módosítást, amely
- a kihirdetését követő napon megszünteti az államfő megbízatását,
- 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál,
- kimondja, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban, akit háromszor megválasztottak, a következő parlamenti választáson már nem indulhat,
- a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását,
- továbbá rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.
A köztársasági elnöknek az alkotmány értelmében három lehetősége van:
- öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást – ez a határidő szombaton lejár,
- tiltakozásul lemond,
- vagy – ha úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény módosításakor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket – az Alkotmánybírósághoz fordul. (Az AB tartalmilag nem bírálhatja el az alaptörvény-módosításokat.)
Sulyok Tamás szombat délig nem adta jelét annak, hogy melyik megoldást választja, így fél napja maradt a döntésre.
Az első két választás egyértelmű helyzetet teremtene: a jogszabály hatálybalépésével és Sulyok lemondásakor is átmenetileg Forsthoffer Ágnes venné át az államfői teendőket, a parlamentnek pedig 30 napja lenne új köztársasági elnököt választani.
A harmadik viszont olyan közjogi káoszhoz vezethet, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország.
Sulyok esetleges indítványáról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül döntenie kellene. Ha alaposnak találja, az alaptörvény-módosítást a parlamentnek újra kell tárgyalnia. Csakhogy Magyar Péter miniszterelnök kilátásba helyezte: ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, a Tisza Párt elindítja vele szemben a megfosztási eljárást, ami súlyos közjogi vitákat okozhat.