Ismét Magyar ordibál a Parlamentben.
Magyar Péter azzal kezdte a felszólalását, hogy Magyarország történetének legnagyobb eredményei akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös nevezőt, még ha sokat vitáztak is egymással. Ez szerinte igaz volt évszázadokkal ezelőtt, és a rendszerváltás után is széles nemzeti egyetértés vitte Magyarországot a NATO-ba és az EU-ba, ezek azt mutatják, hogy az egység nem jelent véleményegyenlőséget. Magyar szerint ma is történelmi pillanatban vagyunk, rajtunk múlik, hogy milyen országot építünk.
Hosszasan sorolta, hogy "milyen gazdasági intézkedéseket hoztak az elmúlt hetekben", és ennek mi a célja, a kis- és középvállalkozások védelmétől a kisebb adóformák eltörlésén át a szennyező cégek kemény szabályozásáig. Szerinte a beruházásokhoz társadalmi egyeztetésre lesz szükség, amit az Orbán-kormány nem tett meg. Itt kötött át Szijjártó Péter egykori külügyminiszterre, aki alig két hónappal az elbukott választás után a kínai BYD-hez ment el dolgozni, amit az előző kormány közpénz milliárdokkal segített. Mint mondta, meg fogják vizsgálni az összes kormányzati döntést és vállalást, ami a BYD-hez kapcsolódott, meg fogják nézni a támogatásokat, adókedvezményeket, környezetvédelmi kivételeket. Átvizsgálják, ki hozta a döntéseket, ki készítette el azokat és miket hallgattak el.
A BYD után Magyar az oktatásról beszélt, pontosabban a tudásról, szerinte ebben van Magyarország jövője. A miniszterelnök azt mondta, egyetlen gyermek jövője sem függhet a családja vagyoni helyzetétől, ezért is van a parlament előtt az iskolakezdési támogatás, ami az egyenlő esélyeket garantálná. Szerinte kármentésre és gyógyításra van még szükség az oktatásban, de ez a támogatás önmagában szerinte nem lehet vita tárgya.
Arról is beszélt, hogy a biztonságos, emberhez méltó életet sem garantálta az Orbán-kormány, majd hosszan sorolta, hogy mi mindent tettek tönkre a közszolgáltatástól a gyermekvédelmen és az idősellátáson át a postai szolgáltatásokig, többek közt. Szerinte óriási munka lesz ezt helyretenni, de azért kell dolgozniuk, hogy javuljon az egészségügy, közszolgáltatások, gyermekvédelem, lakhatás, közlekedés, önkormányzatok.
Magyar az elmúlt hét köztársasági elnökről beszélt, azt boncolgatta, hogy kit hogyan, milyen paktumokkal jelöltek, és ez milyen hatással volt az elfogadottságukra. Ezután a miniszterelnök elmondta, hogy az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti köztársasági elnököt kaptak, egyébként pedig most először megvan a lehetőség, hogy pártokon felül álló, a pártpolitikai megosztottságon felül álló jelöltet válasszanak. Szerinte ez történelmi lehetőség, amiben közösen kell részt venni.
Ezért nemcsak a parlamenti pártokat, hanem a civileket is arra kérte, hogy mondják el, kit szeretnének. Szerinte lesznek viták, nem lesz olyan jelölt, aki mindenkinek megfelel, de ez természetes, a társadalmi vita szerinte igazából hatalmas érték, hogy ezekről a dolgokról lehet beszélni, minden közös gondolkodás, vita hatalmas érték, három hónapja el sem lehetett képzelni, hogy ez lehetséges lesz szerinte.
A nemzet biztonsága és a kiszámítható nemzetközi helyzet, ez a magyar érdek ötödik feltétele. Az ország erejét saját védelmi képességei, európai és atlanti szövetségei, józan diplomáciája és az adja, hogy a döntéseit magyar szempontok alapján, szövetségeseivel együttműködve a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával hozza meg, mondta a miniszterelnök.
A határon túli magyarok boldogulása közös ügyünk, és nem szolgálhatnak senkinek kampányeszközként, mondta Magyar. A magyar érdek hatodik feltétele a nemzeti egység, tette hozzá, aminek a lényege a közös tisztelet, a közös alkotmányos keretek, és a másik ember méltóságának tiszteletben tartása. A nemzeti egységhez mindannyiunknak önmérsékletre van szüksége, mert a közös ügyeket nem lehet kizárólag a saját tábor ügyeként kezelni.
Arra kérte a többi pártképviselőt, hogy a köztársasági elnöki széket tekintsék olyan ügynek, amiben a pártpolitikai érdek alárendelendő a közös érdeknek.
„Akkor döntünk jól, ha olyan jelöltet választunk, aki az egész ország elnöke akar lenni, és az is lesz. Ha nem így döntünk, nem ilyen államfőt választunk, semmivel sem lennénk különbek a régi gárda különböző színű tagjainál” – mondta a kormányfő. Szerinte most tiszta lappal indulunk, végre nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie a köztársasági elnöknek, sőt, jogásznak sem kell lennie, Göncz Árpádot sem az évtizedekkel korábban szerzett jogi diplomája miatt, hanem a műfordítói zsenije miatt és embersége miatt szerették az emberek.
Magyar szerint nem igaz, hogy csak egy volt, gyakorlott politikus lehet köztársasági elnök, akik ezt mondják, azok nem értik, miről szólt ez a rendszerváltás. A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött, pont. A köztársasági elnök lehet biológus, történész, orvos, művész és jogász is, ha el lehet hinni róla, hogy el tudja végezni ezt a munkát. Mindegy, hogy honnan származik, a lényeg, hogy szeresse a hazát.
A következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű, egy átmeneti időszakban kell vállalnia ezt a nehéz feladatot. Olyan államfő kell, aki szereti a hazát, aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az eltérő véleményeket és felelősséget vállal a döntéseiért. Most nem egyik vagy másik párt egykori vagy mostani politikusát kell megválasztani szerinte, és közös felelőssége minden magyarnak, hogy a napi vélt vagy valós sérelmeiken felülemelkedve találjanak egy megfelelő jelöltet, és bölcs, méltányos döntést kell hozniuk.