Megszavazták a közmédiát érintő módosításokat és az iskolakezdési támogatást

Az elfogadott határozati javaslat célja a benyújtó Hantosi István (Tisza Párt) indoklása szerint az új közszolgálati médiaszervezeti rendszer megalapozása. 

A határozat egyrészt rendezi a Közszolgálati Közalapítvány megszűnéséhez kapcsolódó alapítói döntéseket, így különösen az alapító okirat visszavonását és a megszűnéskori vagyon jogi sorsát, másrészt megteremti a Független Közmédia Testület és a Független Közmédia Testület Irodája működésének alapító okirati, vagyoni, pénzügyi és átmeneti szervezeti feltételeit – rögzíti a dokumentum.

Ami a testület tagjait illeti: az Országgyűlés három kormánypárti és három ellenzéki tagról dönt, további három tagot médiaszakmai szervezetek választanak. Nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti öt évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

Az Országgyűlés 139 igen, 26 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot.

Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el kedden az iskolakezdési támogatás bevezetését. 

A miniszterelnök július elején közölte, hogy a kormány döntést hozott a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, amelyet két részletben kapnak meg az érintett családok. Augusztusban 50 000 forintot készpénzben, a fennmaradó részt pedig utalványban novemberben. 

Az ellenzéki pártok képviselő a vitában arról is beszéltek, hogy a korábban ígért 700 ezer család helyett végül 400 ezer gyereknek segíthet a program. 

A Mi Hazánk Mozgalom is támogatta a javaslatot, azonban Dúró Dóra elmondta az is, hogy a tanévkezdés sok család számára hitelfelvétellel járó anyagi terhet jelent. 

Hegedűs Barbara, a Fidesz-KDNP képviselője a közösségi portálon arról írt, hogy a jogosultsági kör nem következetesen a rászorultságot méri, hanem előre kiválasztott, részben szociális, részben egészségi, részben oktatási, részben családszerkezeti, részben gyermekvédelmi vagy ellátási státuszokhoz kötődik. példákon keresztül lehet megérteni, hogy nem biztos, hogy minden valóban rászoruló gyermek családjához eljut a támogatás. 

„Az egyik szülő minimálbéren dolgozik, a másik munkanélküli, és három gyermeket nevelnek. Ha a munkanélküli szülőnek nincs munkajövedelme és álláskeresési járadékot sem kap, a dolgozó szülő a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény miatt akár 322 800 forint nettó összeget vihet haza. Ehhez jön a három gyermek után járó 48 000 forint családi pótlék. Ez összesen 370 800 forint, öt főre vetítve 74 160 forint havonta. Ez is meghaladhatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény főszabály szerinti határát. Tehát még olyan család is kieshet, ahol három gyermek van, csak egy kereső dolgozik minimálbéren, a másik szülő pedig munkanélküli."

Dúró Dóra is jelezte hasonlóképpen: „Olyan családok, akiknél mindkét szülő dolgozik, de alacsony fizetésért, ők nem feltétlenül kapnak iskolakezdési támogatást, míg egy elvált, akár milliárdos vagyonnal rendelkező szülő igen. Félreértés ne essék: senki nem sajnálja a támogatást azoktól az egyszülős családoktól, amelyek tényleg rendkívüli erőfeszítéseket tesznek. Ugyanakkor a demográfiai kilábaláshoz elengedhetetlen a nagycsaládosok támogatása, közülük nemcsak a rászorulóké. Ahhoz, hogy biztosan a gyerekekhez jusson el a támogatás, nem lenne szabad készpénzben adni, hiszen így a szenvedélybeteg szülők alkoholra vagy drogra költik, vagy az uzsorások markába kerül. László Attila pilisi polgármester modelljét javasoltam ennek kiküszöbölésére."