Nekiment az Amnesty a Tiszának: bírálják az elkapkodott közjogi döntéseket

Emlékeztettek: az egykori fideszes országgyűlési képviselő Hende Csabának azért kellett távoznia az Alkotmánybíróságról, mert a 17. Alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves korlátozás miatt az esetében már nem teljesül alkotmánybírói megválasztásának egyik feltétele, az, hogy országgyűlési képviselők választásán választható legyen. 

„A tervek szerint a parlamenti képviselők hétfőn már meg is választják az új alkotmánybírót, aki még aznap esküt is tesz. Ezt az elképesztő sietséget semmi nem indokolja, hiszen 60 nap lenne az új alkotmánybíró megtalálására. Ez a határidő elvileg pont azért van, hogy egy széles körű szakmai és politikai konzultáció során a lehető legalkalmasabb embert lehessen megválasztani a jogállamiság és a demokrácia védelmére vigyázó testületbe” – írták.

Hozzátették: 

a Tisza Párt mostani eljárása „még azt a minimális egyeztetést is kiüresíti, amire a jelenlegi eljárási szabályok lehetőséget adnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz az egypárti, szakmai és politikai konzultáció nélküli alkotmánybíróválasztás történik, mint korábban”. 

Mint írták, lehet bármennyire kiváló a Tisza jelöltje, „érdemes lenne ebből az elképesztő sietségből visszavenni legalább azokon a területeken, ahol ezt semmi sem indokolja, ráadásul alapjaiban határozzák meg, hogy mennyire lesz sikeres a jogállamiság helyreállítása”.

Megjegyezték: a 17. Alaptörvény-módosítás nem orvosolta az Alkotmánybíróság legsúlyosabb problémáját, „így kétharmad birtokában továbbra is kompromisszum és egyeztetés nélkül bárki megválasztható” a testület tagjává.

„Ezen minél előbb változtatni kell, hogy az Alkotmánybíróság valóban újra a törvényhozás ellensúlya lehessen.”