Interjút adott a Süddeutsche Zeitungnak Orbán Anita külügyminiszter, amelyben kitért arra, hogy nyolc év után ismét meghívást kapott magyar kormánytag a CSU zártkörű bajor tanácskozására. Szerinte ez a magyar–bajor kapcsolatok újraindulását jelezheti. Beszélt arról is, hogy a kormány rendkívül gyors ütemben alakítja át az állami intézményeket, Oroszországgal pedig továbbra is „pragmatikus” viszonyra törekszik.
A CSU Bundestag-frakciójának bajorországi zárt körű tanácskozására nyolc év után először kapott meghívást magyar kormánytag: Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint ez jelentős fordulatot jelent. A Kloster Banz kolostorban megtartott zárt körű nyári egyeztetésen legutóbb 2018-ban képviselhette magát Magyarország. A tárcavezető a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában úgy fogalmazott, az elmúlt csaknem egy évtizedben politikai feszültségek gátolták, hogy a hosszú múltra visszatekintő kétoldalú viszony adottságait kihasználják a felek.
A találkozót követően nem sokkal, július végén Markus Söder bajor kormányfő Budapestre látogatott, ahol Magyar Péterrel tárgyalt. Ekkor jelentették be egy közös bajor–magyar kormánybizottság létrehozását is, Söder pedig úgy fogalmazott, hogy a kapcsolatokban tapasztalható dermedtség lezárult.
„Rohamtempóban haladunk”
Mint ismert, az Amnesty International korábban bírálta a kormányt, amiért az Országgyűlés mindössze két nappal a jelölés bejelentése után megválasztotta alkotmánybírónak Sonnevend Pál egyetemi tanárt: a jogvédő szervezet szerint ez az Orbán-kormány ismert mintáját követi, amikor egy párt széles körű szakmai és politikai egyeztetés nélkül hoz ilyen döntést.
A külügyminiszter pedig nem tagadta, hogy a kormányzati változtatások szokatlanul gyors ütemben követik egymást. „Tudom, hogy rohamtempóban haladunk” – idézi a Portfolio Orbán Anita szavait, aki hozzátette, hogy célja egy több mint tíz éve berendezkedett, „államfoglalással” jellemezhető rendszer lebontása. Az általa hivatkozott intézkedések között szerepelt
- az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás,
- a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása,
- illetve az, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben önállóan választhassa meg elnökét és nagyobb ráhatása legyen saját költségvetésére is.
Oroszországgal kapcsolatban a külügyminiszter egy korábban is használt kifejezéshez nyúlt vissza. „Pragmatikus kapcsolatra törekszünk Moszkvával” – mondta, emlékeztetve arra, hogy az ország energiaellátása jelentős részben orosz forrásokra támaszkodik, továbbá van két új megállapodás is a paksi bővítés két új blokkjáról. Elmondása szerint a pragmatikus kapcsolat olyan viszonyt takar két szuverén állam között, amelyben egyik fél sem szól bele a másik belügyeibe, kölcsönös tiszteletben tartva egymás érdekeit.
A külügyminiszter hasonló megfogalmazást használt már májusban is a Válasz Online-nak adott nyilatkozatában, amikor Oroszországot fontos regionális tényezőnek nevezte, és nem zárta ki a Szergej Lavrovval – orosz külügyminiszter – való egyeztetés lehetőségét sem.
(Index)