A TISZA-frakció titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének, közölte a párt képviselőcsoportja szombaton kora délután. Mint írják, Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
A Tisza Párt parlamenti frakciója szombaton megszavazta, kit jelöl köztársasági elnöknek. A választás végül Baka Andrásra esett. A jelölés benyújtásának határideje hétfő délelőtt, az Országgyűlés kedden választ új államfőt.
A Tisza Párt frakciója szombaton szavazott arról, kit jelöl köztársasági elnöknek. A döntés Baka Andrásra esett.
A TISZA-frakció az imént titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének
– olvasható a közleményben.
A párt kifejti, hogy Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről
– teszi hozzá a frakció, amelynek tagjainak meggyőződése, hogy Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni.
Jogtudósból köztársasági elnök
Baka András jogtudós 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt, hazatérése után, 2009-ben választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hatéves ciklusra. Megbízatása azonban nem járt le, mert a Fidesz-KDNP kétharmados többsége által elfogadott Alaptörvény és annak átmeneti rendelkezései nyomán a Legfelsőbb Bíróság helyét 2012. január 1-jétől a Kúria vette át, Baka András mandátuma pedig ezzel három és fél évvel a ciklus vége előtt megszűnt. A jogtudós ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.
Baka András az elmozdítása előtti időszakban több alkalommal bírálta a kormány igazságügyi reformjait, köztük a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását. Ügyét Strasbourgba vitte, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban, nagykamarai ítéletében kimondta, hogy Magyarország megsértette a véleménynyilvánítás szabadságához és a bírósághoz fordulás jogához fűződő jogait – a testület szerint a megbízatás megszüntetése a nyilvános bírálatainak volt a következménye, a döntéssel szemben pedig semmilyen jogorvoslattal nem élhetett.
Magyar Péter szerdán, néhány nappal a jelöltválasztás előtt fogadta Baka Andrást és Ruff Bálintot a Miniszterelnökségen.