Aranyszínű sárgaság pusztítja a szőlőt, végveszélyben a Badacsony

– 2025 novemberében, Nagy István, akkori agrárminiszterrel együtt kezdeményeztük a kormánynál, hogy különítsünk el egy jelentősebb összeget az akkor már A Dunántúl déli és középső részén pusztító aranyszínű sárgaság elleni védekezésre. Ez az összeg akkor 3,8 milliárd forint volt. Célként akkor azt jelöltük meg, hogy teremtsük meg a hatékony védekezés lehetőségét, illetve akadályozzuk meg, hogy Tokajra és környékére átterjedjen a járvány – idézte fel Facebook-profilján Navracsics Tibor. Az egykori területfejlesztési miniszter hozzátette: két éve meg is kezdődött a pénz felhasználásával az előkészítő munka, hogy idén meginduljon a hatékony védekezés.

– Most szomorúan olvasom a Népszava cikkében, hogy egy miniszteri rendelet elfogadásán kívül gyakorlatilag nem történt semmi. A szakértők szerint a Szent György-hegy már elesett, a Badacsony végveszélyben van, és a cikkből az is kitűnik, hogy Tokajban is megjelent a kór. Így ez az ügy is odakerült, ahol a Velencei-tó problémája, a Balaton kotrásának kérdése is található: a szakmai inkompetenciából meg nem oldott ügyek közé – vont mérleget Navracsics, aki az előző ciklusban a Badacsony országgyűlési képviselője is volt.

A politikus által idézett cikkben arról írnak, hogy a szakemberek értékelése szerint a járvány még a felfutó fázisában tart, a megelőzés és a betegséget terjesztő amerikai kabóca populációjának a visszaszorítása kritikus fontosságú a nagyobb léptékű pusztulás elkerüléséhez. Ehhez a beteg tőkéket gyorsan el kell távolítani, hogy elkerülhető legyen a teljes állomány kivágása.

A borászatok viszont a hosszú, bürokratikus ügyintézés miatt nem tudják időben kivágni a fertőzött tőkéket, mert azok felfedezése és a róluk szóló kivágási, kártalanítási határozat megszületése között hónapok telnek el, gyakran egy egész év is.

A „corpus delictit”, vagyis a beteg szőlőt ugyanis addig ott kell hagyni az ültetvényen, amíg a növényvédelmi felügyelő odaér az adott területre és szemrevételezi azt, ám e hivatalokban munkaerőhiány van, vagyis nincs elegendő ellenőr.

– Az egyszerűbb eljárást lehetővé tevő módosításokat július végén elfogadták, tehát haladunk, csak nem abban a tempóban, mint ahogy a betegség terjed. Sajnos tavaly rendkívül sok fertőzés történt, aminek az „eredménye” az idén látható, s ahogy járjuk a borvidékeket, bizonyos helyeken drámai a helyzet. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén, a Balaton-parton, Somlón, s ami új és nagyon fájdalmas történet, hogy Tokaj-Hegyalján is immár járványos méreteket öltött a fertőzés – fogalmazott Molnár Ákos a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekciójának elnöke.

(MNO)