Tarjányi Péter: Baka András köztársasági elnöki jelölése négyszeres közjogi dilemmát jelent Magyarországnak

Sokkal több egyszerű személyi kérdésnél Baka András köztársaságielnök-jelöltsége – mutatott rá elemzésében Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kifejtette, hogy az egykori főbíró Tisza-frakció általi jelölése olyan döntés, amely

egyszerre kényszeríti kényelmetlen kérdések megválaszolására a jelöltet, Magyar Péter miniszterelnököt, az ellenzéki Fideszt, valamint a teljes magyar választópolgárságot.

Tarjányi Péter elsőként Baka András személyes dilemmájára hívta fel a figyelmet. Felidézte, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét 2011-ben, a Fidesz kétharmados hatalomra kerülése után az igazságszolgáltatási reform kritikája miatt alkotmányos úton, mandátumának lejárta előtt mozdították el a helyéről, amiért utóbb a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot. Az elemző szerint komoly elvi ellentmondás feszül aközött, hogy Baka 2011-ben elfogadhatatlannak tartotta egy közjogi méltóság mandátumának idő előtti, alkotmánymódosítással történő megszüntetését,

most viszont annak a parlamenti többségnek a jelöltjeként lép fel, amely ugyanezzel a módszerrel távolította el pozíciójából Sulyok Tamás államfőt.

A szakértő szerint a jelölés Magyar Péter számára is komoly próbatételt jelent. A miniszterelnök egy olyan tekintélyes jogászt akar a Sándor-palotába küldeni, akinek életpályája az intézményi függetlenség védelméről szól, ám Baka valódi függetlensége nem akkor fog kiderülni, amikor a Fidesznek mond nemet, hanem amikor először a kormánypárti Tisza-kétharmadnak mond majd nemet egy jogszabályra.

„Elfogadja? Vagy kiderült, hogy független köztársasági elnök csak addig kell, amíg egyetért a kormánnyal? Mert ha Magyar valóban független államfőt akar, akkor most saját maga fölé is épít egy féket” – fogalmazott Tarjányi, hozzátéve, hogy

ez a lépés választja el a valódi rendszerváltást a puszta hatalomváltástól.

A Fidesz jelenlegi bojkottját érintve az elemző rámutatott a párt strukturális önellentmondására. A Fidesz most illegitimnek nevezi Sulyok Tamás elmozdítását, és azt hirdeti, hogy a kétharmadnak önkorlátozást kellene tanúsítania. Tarjányi szerint azonban hitelteleníti ezt az álláspontot, hogy 2011-ben, kormányon éppen a Fidesz járt el hasonlóan Baka Andrással szemben. Megjegyezte, hogy ez nem ad felmentést a Tiszának, de jól mutatja, hogy a politikai szereplők mindig akkor követelnek korlátokat a hatalomtól, amikor az már nem az ő kezükben van.

Gondolatmenete végén Tarjányi Péter a legfontosabb kérdésként azt vetette fel, hogy miért a pártfrakciók, és miért nem közvetlenül a magyar választók döntenek a köztársasági elnök személyéről. Úgy véli, ha az államfő feladata a nemzet egységének kifejezése, akkor a felhatalmazását is közvetlenül a nemzettől kellene kapnia, ami ugyanakkor az elnöki jogkörök és a kormányzati viszonyrendszer teljes újragondolását igényelné. A szakértő szerint Baka András esete mögött valójában az a visszatérő magyar politikai kérdés húzódik, hogy

az állam intézményeit mindig az aktuális hatalomhoz igazítjuk-e, vagy végre a hatalmat kényszerítjük arra, hogy tisztelje az intézményeket – ebből pedig jelenleg az egész ország vizsgázik.

(Mandiner)