A beadvány egyik fő érve az életkor: a bejelentő szerint közjogi ellentmondás, hogy a friss alkotmánymódosítás 70 évben húzza meg az alkotmánybírák felső korhatárát, miközben a legmagasabb közjogi tisztségre ez a korlát nem vonatkozik.
Tényi István a kérelmet a nemzet egységére, a társadalmi békére és az elnöki intézmény morális integritására hivatkozva nyújtotta be.
A levél gratulációval indul: Tényi elismeréssel szól az új államfő szakmai és közszolgálati munkásságáról. Ezután azonban arra kéri, hogy haladéktalanul mondjon le a hivataláról.
„Tisztelettel, de határozottan kérem Önt, hogy a nemzet egységének helyreállítása, a társadalmi béke megőrzése és a köztársasági elnöki intézmény morális integritásának védelme érdekében haladéktalanul mondjon le hivataláról.”
Érvelése szerint a kérelem nem politikai indíttatású, hanem a tételes jogszabályokból, az Alaptörvény szelleméből, valamint 1956 és a rendszerváltozás szabadságeszméiből következik. Álláspontja szerint a választás körülményei nem a társadalmi békét, hanem politikai nyomásgyakorlási teret hoztak létre.
A beadvány leghangsúlyosabb része az életkor kérdése. Tényi arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapján alkotmánybíróvá legfeljebb 70 éves korig választható valaki – vagyis a jogalkotó éppen a jogállam legfőbb őrzőitől várja el a legmagasabb szintű szellemi frissességet.
A korhatár azóta az alkotmány szintjére is felkerült: a júliusban elfogadott Alaptörvény-módosítás – amely egyebek mellett a képviselői mandátumok időkorlátját is bevezette – szintén 70 évben rögzítette az alkotmánybírák felső életkori határát. Tényi szerint ebből logikai ellentmondás következik.
„Nehezen magyarázható meg a közjog logikájával, hogy ami túlkorosnak számít az Alaptörvény védelmében, az miért lenne elfogadható az egész államszervezet egységét kifejező legmagasabb közjogi helyen.”
Az Alaptörvény ugyanakkor a köztársasági elnök esetében nem ismer felső korhatárt: a szabály csupán alsó korlátot állít, megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Baka András 73 éves, vagyis a rendszerváltozás óta ő az első ciklusára megválasztott legidősebb magyar államfő.
A levél a köztársasági elnök jogállásából vezeti le a további érveket. Tényi István az Alaptörvény 9. cikkére hivatkozik, amely szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, és a Magyar Honvédség főparancsnoka.
Ez a pozíció szerinte szigorú pártatlanságot és morális feddhetetlenséget követel meg, legitimációjának egyetlen forrása pedig a társadalom bizalma lehet.
„Ha az államfő személye körül tartós alkotmányos és erkölcsi vita alakul ki, az közvetlenül gyengíti az Alaptörvénybe vetett hitet.”
A beadvány külön kitér azokra a közéleti álláspontokra, amelyek szerint az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás volt. Megbízatása azután szűnt meg, hogy aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a hatálybalépését követő napon megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát.
Tényi 1956 és a rendszerváltozás értékrendjére is hivatkozik, és úgy fogalmaz:
jelenleg a nemzeti egység súlyos hiányával szembesülünk.
Meglátása szerint egy olyan államfő, akinek a megválasztása a polgárok széles rétegeiből ellenállást vált ki, nem tudja betölteni a hidat képező, békéltető szerepet.
(index)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.