„Bicskanyitogató” – így értékelte a Momentum bukott elnöke, Fekete-Győr András, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk bojkottálta Baka András köztársasági elnökké választását, majd a frakció Tatára ment koszorúzni. Fegyőr szerint “félrevezető”, hogy a kormánypártok azt a látszatot keltik, mintha az új államfő felmentette volna az '56-os tatai sortűz gyilkosát.
A bukott Momentumos Facebook-bejegyzésében élesen bírálta a Fideszt és a Mi Hazánkot amiatt, hogy távol maradtak Baka András beiktatásától, és előre illegitimnek nyilvánították az egész folyamatot. A Momentum korábbi elnöke szerint ennek egyszerű oka van: a Fidesz csak úgy tudja letagadni, hogy “tizenhat éven át leépítette a magyar demokráciát”, ha most diktatúrának hazudja a saját rendszerének felszámolását, és csak úgy tudja letagadni, hogy politikai bábokkal töltötte fel a közjogi intézményeket, ha most a Tisza bábjának állítja be az új államfőt.
Szerinte ugyanis, ha elismernék, hogy Baka András személyében valóban független köztársasági elnököt választott az Országgyűlés, azt is el kellene ismerniük, hogy Sulyok Tamás eltávolítására szükség volt a fékek és ellensúlyok helyreállításához, és hogy volt mit helyreállítani az elmúlt három hónapban.
Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak. Ezért kell Baka Andrásból már az első napon ellenséget gyártaniuk. Ezért kell illegitimnek nevezni, Tisza-bábnak beállítani, és azt terjeszteni róla, hogy strasbourgi bíróként »felmentette az ’56-os tatai sortűz gyilkosát« – írta.
Fekete-Győr szerint ez “szemenszedett hazugság”, és a Fidesz-frakció azért ment az államfőválasztás helyett Tatára koszorúzni, hogy látványosan "összekösse az új elnök nevét a sortűzzel".
Az okoskodó Fegyőr szerint a strasbourgi bíróság nem Korbely János bűnösségéről vagy ártatlanságáról döntött, hanem azt vizsgálta, “megfelelt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének az a jogi minősítés, amely alapján több mint négy évtizeddel a történtek után emberiség elleni bűncselekmény miatt elítélték”. A testület azt az alapelvet érvényesítette, hogy senkit nem lehet utólag olyan büntetőjogi minősítés alapján elítélni, amelynek alkalmazhatósága a cselekmény idején nem volt kellően előre látható – a strasbourgi döntés után pedig a magyar Legfelsőbb Bíróság újra megvizsgálta az ügyet, ismét bűnösnek mondta ki Korbelyt, és fenntartotta az ötéves szabadságvesztését.
A következő évek egyik legfontosabb politikai feladata egy olyan új, demokratikus ellenzék felépítése lesz, amely valódi alternatívát képes állítani a kormánnyal szemben anélkül, hogy ehhez hazugságokra és a valóság kiforgatására lenne szüksége. Legkésőbb 2030-ra el kell érnünk, hogy Magyarországnak ne csak demokratikus kormánya, hanem demokratikus ellenzéke is legyen. Annyit megígérhetek: sokadmagammal én ezen fogok dolgozni – zárta bejegyzését.